Bezeréd
| Bezeréd | |||
_Fountain_at_Gy%C3%B6rgy_Street_in_Bezer%C3%A9d,_Hungary.jpg) | |||
| Kerekes kút a bezerédi Dózsa György utcában (2017) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kálmánné Németh Erika (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8934 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 138 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 9,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 52′ 09″, k. h. 17° 00′ 47″46.869131°N 17.013081°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 09″, k. h. 17° 00′ 47″46.869131°N 17.013081°E | |||
 Bezeréd
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Bezeréd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bezeréd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bezeréd község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése
[szerkesztés]Zala vármegye északi részén, Zalaegerszegtől keletre található.
Közlekedés
[szerkesztés]Bezeréd közúton a Zalaszentmihály–Nagykapornak–Pókaszepetk között észak-déli irányban húzódó 7362-es útról Orbányosfa északi külterületén leágazó, 73 218-as számú, nagyjából két kilométeres mellékúton érhető el. Emellett egy rossz minőségű külterületi úton a 76-os főút felől is megközelíthető; ez a mintegy öt kilométeres útvonal Padár településen keresztül vezet. A falu központjából aszfaltozott út vezet a település külterületére, a Szabad Nép-telepre, ahonnan földúton lehet továbbmenni Zalakoppány felé.
A települést mindössze napi öt autóbusz járatpár köti össze Zalaegerszeggel.
Története
[szerkesztés]A település első említése a 13. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek.
A törökök viszonylag későn, az 1650-es évektől kezdve portyáztak a faluban, így komolyabb elnéptelenedése nem volt tapasztalható a korábbi évszázadokban. A 18. század során sokat fejlődött a település. Az 1740-es években templomot építettek, 1771-ben tanítót hívtak az itt élők. A falu egészen az 1940-es évekig a földművelés mellett nagyrészt állattartással és szőlőtermesztéssel foglalkozott.
A második világháborút követően komoly átalakuláson ment a község. Az 1945 és 1947 közötti földosztás során leginkább a pártállás alapján jutottak a gazdák földjeikhez. Az 1950-es években bevezették a villanyt, 1959-től autóbusz is jár a településre. 1963-ban kultúrház épült, ám ekkor már megállíthatatlanul folyt a településről való elvándorlás, akik leginkább a komoly munkaerőhiányban szenvedő Zalaegerszegre költöztek.
Az 1990-es évek során vezették be a vezetékes vizet, a gázt és a telefont, ám a falu így is komoly gondokkal küszködik, lakossága elöregedett, az elvándorlás sújtja.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Szijártó László (független)[3]
- 1994–1998: Szijártó László (független)[4]
- 1998–2002: Szíjártó László (független)[5]
- 2002–2006: Szíjártó László (független)[6]
- 2006–2010: Szabó Anikó Zsuzsanna (független)[7]
- 2010–2014: Szabó Anikó Zsuzsanna (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Fekete János (független)[9]
- 2019–2024: Fekete János (független)[10]
- 2024– : Kálmánné Németh Erika (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 141 | 134 | 126 | 135 | 154 | 149 | 138 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 90,2%, német 5,8%, román 1,9%. A lakosok 74,1%-a római katolikusnak, 6,1% reformátusnak, 8,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (10,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 1,3% cigánynak, 0,6% lengyelnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,3% volt római katolikus, 3,2% református, 3,2% egyéb katolikus, 35,7% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Archiválva 2018. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Bezeréd Helységnévtár
.svg)
