Balatonakali
| Balatonakali | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Koncz Imre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8243 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 686 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 53′ 01″, k. h. 17° 45′ 04″46.883661°N 17.751000°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 01″, k. h. 17° 45′ 04″46.883661°N 17.751000°E | |||
 Balatonakali
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Balatonakali weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonakali témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Balatonakali (1954-ig: Akali) község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Balaton északi partján fekszik. Természeti adottsága a Balaton gazdag halállománya, a dús vízparti legelők, és a vadban gazdag part menti erdők. A mediterrán jellegű éghajlat kedvez a szőlőtermesztésnek is.
Üdülőfalu, alig hétszáz állandó lakosa van, de az üdülőszezonban e szám a húszezret is meghaladja. A község területén 10 ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő és 3 nemzetközi kemping is van. Nyáron kulturális programokat, horgász- és vízi sport lehetőségeket is ajánl a turistáknak. A vendéglők magyaros ízekkel és a táj híres boraival fogadják a látogatókat. A vendégek magánszállásokat is igénybe vehetnek.
Megközelítése
[szerkesztés]A településen végighúzódik a 71-es főút, autóval keleti és nyugati irányból is ez a legegyszerűbb megközelítési útvonala. Északi irányban itt ágazik ki a főútból a 7338-as út, amely Dörgicse és Pécsely érintésével Balatonszőlősig vezet.
Áthalad Balatonakalin a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonal is, a falu vasútállomása a Balatonakali-Dörgicse vasútállomás.
Története
[szerkesztés]A település Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A terület az őskortól lakott. Évszázadokon keresztül kelták és rómaiak éltek itt, a római korban Pannónia provincia része volt.
Az Árpád-korban Dörgicse részeként a fehérvári uradalomhoz tartozott. A legrégebbről, 1055-ből fennmaradt írásban Dergecheként említik. Szent István király a Szent Korona és a koronázási jelvények őrizetét a fehérvári őrkanonokokra bízta, akik e szolgálataikért hatalmas birtokokat kaptak, köztük e települést is.
A török hódoltság alatt a falu elpusztult, és kétszáz évig lakatlan maradt. 1807-ben I. Ferenc király a piarista rendnek adományozta a területet, s a rend ismét betelepítette, és egészen az 1945-ös földosztásig a tulajdonosa is maradt.
Balatonakaliba költöztették Ság-puszta lakóit is, amikor ott elkezdték építeni a zánkai gyermek- és ifjúsági üdülőt.
A valaha egyutcás Akali mára üdülőfaluvá fejlődött.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Tóth István (független)[3]
- 1994–1998: Tóth István (független)[4]
- 1998–2002: Ordódy Józsefné (független)[5]
- 2002–2006: Ordódy Józsefné (független)[6]
- 2006–2010: Kemendy Miklós (független)[7]
- 2010–2014: Koncz Imre (független)[8]
- 2014–2019: Koncz Imre (független)[9]
- 2019–2024: Koncz Imre (független)[10]
- 2024– : Koncz Imre (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 644 | 647 | 658 | 711 | 638 | 690 | 686 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 76%-a magyarnak, 2,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (23,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,6%, református 6,2%, evangélikus 6,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,7% (34,3% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2-0,2% cigánynak, lengyelnek, bolgárnak és szlováknak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 7,8% református, 4,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).[12]
Nevezetes szülöttei
[szerkesztés]Balatonakalin született Molnár József geológus.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Képgaléria
[szerkesztés]
_for_J%C3%B3zsef_Moln%C3%A1r_geologist_in_Balatonakali.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ Balatonakali Helységnévtár
- ↑ Balatonakali Helységnévtár
