Břeclav
Břeclav | |||
A břeclavi vár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Kerület | Dél-morvaországi | ||
Járás | Břeclavi | ||
Polgármester | Svatopluk Pěček | ||
Irányítószám |
| ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 24 863 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 158 m | ||
Terület | 77,185531 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 45′ 32″, k. h. 16° 52′ 55″48.758991°N 16.882021°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 32″, k. h. 16° 52′ 55″48.758991°N 16.882021°E | |||
Břeclav weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Břeclav témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Břeclav ⓘ [ˈbr̝ɛtslaf] (németül: Lundenburg) település Csehországban, Dél-Morvaországban.
Nevének eredete
[szerkesztés]Břeclav cseh neve (1046/XII. sz. Bratyzlaw[e], 1131 Bracislau[ensem], 1255 Bretislaw, 1528 Brzeclaw, 1846 Bředslawa, 1924 Břeclav) a település magvát adó várat a XI. században megalapító I. Břetislav cseh fejedelemre utal.[2]
A település német Lundenburg (1056 Lauentenburch, 1347 Luntenburg, 1718 Lundenburg) elnevezésének etimológiája nem tisztázott, ugyanakkor a legelfogadottabb magyarázat szerint az előtag a korai szláv Lovęta személynévből származik, vagy az ebből a személynévből eredő, mai cseh formájában Lovětici-ként említett szláv törzsnév (nemzetségnév) volt az alapja.[2]
A település vélt magyar Leventevár neve valójában 20. századi mesterséges alkotás, amely Györffy György azon vélelmén alapult, hogy a település német neve korai Lauentenburch formájának előtagjában Árpád egyszer említett fiának Liüntika neve rejtezik. Ez utóbbira az adott volna alapot, hogy Gombocz Zoltán nyomán ezt a személynevet összemosták Vazul fia Levente nevével. Újabb publikációk a két személynév közti kapcsolatot cáfolják,[3] így a hármas feltételezésláncnak már az alapja sem tartható. Azonban, még ha el is fogadnánk a többi probléma dacára a német helynévnek ilyen etimológiáját, a Leventevár akkor is pusztán a német név újkori tükörfordítása lenne, minthogy egyrészt egyéb adat híján, csupán a német név alapján nem feltételezhető, hogy a magyarok is így nevezték volna a helyet, másrészt a személynéven alapuló korabeli magyar elnevezések nem tartalmaznak -vár utótagot: vö. Moson és nem *Mosonvár, jóllehet németül Wieselburg, Pozsony és nem *Pozsonyvár, jóllehet németül Preßburg.
Fekvése
[szerkesztés]Az E-15-ös út mellett fekvő település.
Története
[szerkesztés]Břeclav járási székhely, városi rangját 1872-ben kapta, jelentős vasúti csomópont, már 1839-ben vasútállomása is volt, ugyanis ekkor épült meg a Bécs-Brno közötti vasútvonal, amely keresztülhalad a városon.
A városnak cukorgyára van és itt működik a Gumotex nevű gyár is, ahol felfújható gumicsónakokat, játékokat, esőköpenyeket gyártanak.
A břeclavi kastély eredetileg egy gótikus vár helyére épült reneszánsz stílusban, a vár egykor egy břeclavi főnemes hűbérbirtoka volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 7316 | 12 779 | 19 225 | 11 010 | 23 978 | 26 713 | 24 881 | 24 704 | 23 943 | 24 863 |
1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ a b Hosák, Ladislav – Šrámek, Rudolf: Místní jména na Moravě a ve Slezsku I, A-L. Academia Praha 1970. 118–119.
- ↑ Fehértói Katalin: Árpád-kori Levente és Leue, Lewedi személyneveink eredete. Magyar Nyelv, 93. 1997. 426–441. — Kristó Gyula: Levedi, Liüntika, Levente. Magyar Nyelv, 94. 1998. 187–188.
Források
[szerkesztés]- Csehországi utazások (Panoráma 1978) ISBN 963-243-094-8