Bábafalva (Szlovákia)
Bábafalva | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Varannói | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Martina Hliboká | ||
Irányítószám | 094 31 (pošta Hanušovce nad Topľou) | ||
Körzethívószám | 057 | ||
Forgalmi rendszám | VT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 230 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 215 m | ||
Terület | 8,00 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 21° 29′ 32″49.069444°N 21.492222°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 21° 29′ 32″49.069444°N 21.492222°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bábafalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bábafalva (szlovákul: Babie) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 28 km-re északnyugatra, a Tapoly jobb oldalán található.
Története
[szerkesztés]1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÁBAFALVA. Babits. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokos Ura Mélt. Semsey Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik a’ hegyek között Karátson mezőnek szomszédságában, melly nek filiája, ’s Tapoly folyó vizétöl sem meszsze; kő bányájáról nevezetes. Határbéli földgye középszerű, fája, és legelője van, piatzozásától sints meszsze; de mivel réttyei kevesek, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bábafalva, tót falu, Sáros várgyében, a Tapoly völgyében, Karácsonmező fiókja 13 kath., 132 evang., 16 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 163, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 246 lakosából 245 szlovák lakosa volt.
2011-ben 252 szlovák lakta.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.