Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke
| Az Egyesült Államok alelnöke | |
 | |
Alelnöki pecsét
 | |
.jpg) | |
| Hivatalban: Kamala Harris Hivatal kezdete: 2021. január 20. | |
| Adatok | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Megszólítás | Alelnök asszony (informális) Tisztelt (formális) Elnök asszony (a Szenátusban) Őexcellenciája (diplomáciai) |
| Első | John Adams |
| Házastársa | Second Lady vagy Gentleman |
| Tagja | Kabinet Belpolitikai Tanács Gazdasági Tanács Nemzetbiztonsági Tanácsa |
| Székhely | Washington D.C. |
| Rezidencia | Number One Observatory Circle |
| Kinevezi | Elektori kollégium vagy maga az elnök |
| Hivatali idő | Négy év, megújítható |
| Egyéb címek | A Szenátus elnöke |
| Hivatal kezdete | 1789. március 4. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Az Egyesült Államok alelnöke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Az Amerikai Egyesült Államok politikai élete |
|---|
 |
| Szövetségi kormány |
| Az Amerikai Egyesült Államok választási rendszere |
| Politikai pártok |
| Tagállamok kormányzata |
Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke az Egyesült Államok állam- és kormányfőjének általános, de önálló végrehajtó jogkörökkel nem rendelkező helyettese, az elnöklési utódlási sorrendben első helyen álló személy. Az alelnöki funkciót az Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya hozta létre. Az Alkotmány II. cikkelyének 1. szakasza alapján az elnökkel együtt négy évre választják meg, és újraválasztható.[1] Amennyiben az elnököt hivatalából elmozdítják, elhuny, hivataláról lemond vagy nem képes ellátni az elnöki hivatallal kapcsolatos hatáskört és kötelességeket, az az alelnökre száll.[2] Az Egyesült Államok jelenlegi (negyvenkilencedik) alelnöke Kamala Harris, aki 2021. január 20-tól tölti be ezt a tisztséget, egyben ő az első nő ezen a poszton.
Megválasztása
[szerkesztés]Az Egyesült Államok Alkotmányának II. cikkelye rendelkezik az elnök, illetve az alelnök megválasztásának módjáról. Az eredeti választási rendben az elektorok által leadott szavazatok közül a legtöbbet kapott személy vált elnökké, s a második legtöbb szavazatot kapott személy tölthette be az alelnöki tisztséget. Így történt meg, hogy George Washington alelnöke a föderalista John Adams lett. Az Alkotmány XII. módosítása 1804-ben, illetve XIV. módosítása 1868-ban pontosította a választási rendszert, s ez alapján az elnököt megválasztó elektorok egyben az alelnököt megválasztó elektorok is, így gyakorlatilag nem lehetséges, hogy olyan személy kerüljön az alelnöki pozícióba, akit nem a megválasztott elnök jelölt.[3]
Az alelnök lemondása esetén (az Alkotmány XXV. módosítása alapján) az elnök jelöl ki alelnököt, aki akkor veszi át hivatalát, ha a Kongresszus mindkét háza többségi szavazattal ezt megerősíti. E módosításig választások nélkül nem volt lehetőség az alelnök pótlására.[4]
Feladatköre
[szerkesztés]Az Alkotmány alapján az alelnök elsődleges jog-, és feladatköre az, hogy az Egyesült Államok elnökének feladatkörét az Alkotmányban meghatározott esetekben ideiglenesen, vagy véglegesen átvegye. Ezen kívül az Alkotmány egyetlen feladatkört engedélyez az alelnöknek, ő az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa elnöke, de szavazati jog nélkül.[5] Emellett külön törvény alapján hivatalból tagja a Smithsonian Intézet[6] 17 tagú kormányzati testületének, valamint neki van joga kinevezni ennek a testületnek három szenátor tagját. Az Egyesült Államok Kódexe alapján hivatalból tagja az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányának, s tagságának megerősítéséhez nem szükséges a Szenátus hozzájárulása.[7] Mindezek mellett az alelnök jogköre – hasonlóan a kabinethez – szűkre szabott, kizárólag azt a feladatot láthatja el, amelyre az elnök megbízást adott, önálló végrehajtó jogosítványai nincsenek.[3] John Adams szerint, aki az USA első alelnöke volt: „ez a legjelentéktelenebb hivatal, amit az emberi lelemény valaha is megalkotott.”[8]
Milyen esetekben töltheti be az elnöki funkciót
[szerkesztés]
Az alelnök, mint az elnöki utódlási rendben az első személy az Alkotmányban meghatározott esetekben töltheti be az elnöki feladatokat. Ahhoz, hogy szóba jöhessen, mint ügyvezető elnök, rá is vonatkoznak mindazon kitételek, melyeket az Alkotmány feltételül az elnök számára előír: elnökké csak olyan személy választható, aki az Egyesült Államok állampolgáraként született, vagy a jelen alkotmány elfogadása idején az Egyesült Államok állampolgára; az elnöki tisztségre továbbá csak olyan személy választható, aki 35. életévét betöltötte és 14 év óta az Egyesült Államokban van a lakhelye.[9] Amennyiben ennek a kitételnek nem felel meg elvileg alelnöknek megválasztható, de ki van zárva az elnöki öröklési sorból, így – a feladat lényege miatt – erre nem volt még példa.
Az alelnök az alábbi esetekben veheti át az elnöki feladatokat:
- Ha az elnököt elmozdítják hivatalából, elhunyt vagy lemond – ebben az esetben az elnöki esküt letéve azonnal elnökké válik.[10]
- Ha az elnök a Szenátus pro tempore elnökének és a Képviselőház elnökének írásos nyilatkozatot juttat el arról, hogy hivatali jogkörét és kötelezettségeit nem tudja ellátni, ameddig ennek ellenkezőjéről írásos nyilatkozatot nem tesz – ebben az esetben ügyvezető elnökként teljes elnöki jogkörben jár el, de státusza nem változik.[11]
- Ha az alelnök vagy a végrehajtó szervek vezető tisztségviselőinek többsége, illetve más hasonló testület – melyről a Kongresszus a törvény útján rendelkezik – írásos nyilatkozatot juttat el a Szenátus pro tempore elnökéhez és a Képviselőház elnökéhez arról, hogy az elnök nem képes jogkörét és hivatali kötelezettségeit ellátni – ebben az esetben ügyvezető elnökként teljes elnöki jogkörben jár el, de státusza nem változik. Az elnöknek írásban lehetősége van jelezni, hogy újra el tudja látni a hivatalát, ez ellen a fenti testületek négy napon belül tiltakozhatnak, s ekkor a teljes kongresszusnak kétharmados többséggel kell döntenie, hogy alkalmas-e az elnök a feladata ellátására. Amennyiben nem, akkor az alelnöknek le kell tennie az elnöki esküt, s elnökké válik, ellenkező esetben (illetve, ha meghatározott időn belül a döntés nem születik meg) az elnök visszaveheti pozícióját.[12]
- Abban az esetben, ha az elnököt a hivatali idejének megkezdéséig nem választották volna, vagy a megválasztott elnök valamilyen ok miatt nem töltheti be hivatalát, a megválasztott alelnök látja el az elnöki jogkört mindaddig, amíg az elnököt meg nem választják, vagy el nem hárul az akadály.[13]
Elnöki funkciókat betöltő korábbi alelnökök
[szerkesztés]Az Alkotmány alapján alelnökből elnökké vált személyek
[szerkesztés]Kilenc elnököt iktattak be megelőző választások nélkül, alelnöki pozícióból előlépve:
- Négyen mandátumuk lejárta után nem indultak az elnöki posztért, így soha nem választották meg őket elnöknek:
- John Tyler – William Henry Harrison halálát követően lett elnök, nem indult az 1844-es választásokon
- Millard Fillmore – Zachary Taylort követte, nem indult az 1852-es választásokon
- Andrew Johnson – Abraham Lincoln helyét vette át, nem indult az 1868-as választásokon
- Chester A. Arthur – James Garfieldet követte, nem indult az 1884-es választásokon
- Másik négy indult a választásokon, és mind a négyen sikeresen újraválasztatták magukat:
- Theodore Roosevelt – William McKinleyt követte, 1904-ben újraválasztották
- Calvin Coolidge – Warren G. Harding utódja, 1924-ben újraválasztották
- Harry S. Truman – Franklin D. Roosevelt utódja, 1948-ban újraválasztották, de 1952-ben már nem indult, noha erre jogilag még lett volna lehetősége
- Lyndon B. Johnson – John F. Kennedyt követte, 1964-ben újraválasztották, 1968-ban már nem jelöltette magát
- Gerald Fordot soha nem választották meg, őt Spiro Agnew alelnök lemondása után Richard Nixon nevezte ki alelnöknek a kongresszus támogatásával. Nixon lemondása után követte őt az elnöki székben, de az 1976-os választásokon kikapott Jimmy Cartertől. Ő az egyetlen elnök, akit sem elnökként, sem alelnökként nem választottak meg.
Alelnöki funkciójuk lejárta után elnökké választott személyek
[szerkesztés]Ebben a listában azokat tüntetjük fel, akik kizárólag választások útján kerültek az elnöki funkcióba, miután befejezték alelnöki tevékenységüket.
- John Adams, elnökké választották 1796-ban
- Thomas Jefferson, elnökké választották 1800-ban, újraválasztották 1804-ben
- Martin Van Buren, elnökké választották 1836-ban
- Richard Nixon, elnökké választották 1968-ban, újraválasztották 1972-ben
- George H. W. Bush, elnökké választották 1988-ban
- Joe Biden, elnökké választották 2020-ban
Lista
[szerkesztés]| Az Amerikai Egyesült Államok alelnökei | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Federalista Demokrata-Republikánus Demokrata Whig Republikánus | ||||||||
| # | Kép | Név | Állam | Beiktatás | Mandátum vége | Elnök | Külső hiv. | |
| 1 |  |
John Adams | Massachusetts | 1789. április 21. | 1797. március 4. | Washington | [14] | |
| 2 |  |
Thomas Jefferson | Virginia | 1797. március 4. | 1801. március 4. | J. Adams | [15] | |
| 3 |  |
Aaron Burr | New York | 1801. március 4. | 1805. március 4. | Jefferson | [16] | |
| 4 |  |
George Clinton | New York | 1805. március 4. | 1812. április 20. | Jefferson/ Madison |
[17] | |
| Nem volt | 1812. április 20. | 1813. március 4. | Madison | [4] | ||||
| 5 |  |
Elbridge Gerry | Massachusetts | 1813. március 4. | 1814. november 23. | Madison | [18] | |
| Nem volt | 1814. november 23. | 1817. március 4. | Madison | [4] | ||||
| 6 |  |
Daniel D. Tompkins | New York | 1817. március 4. | 1825. március 4. | Monroe | [19] | |
| 7 | 
|
John C. Calhoun | Dél-Karolina | 1825. március 4. | 1832. december 28. | J. Q. Adams/ Jackson |
[20] | |
| 7 | ||||||||
| Nem volt | 1832. december 28. | 1833. március 4. | Jackson | [4] | ||||
| 8 |  |
Martin Van Buren | New York | 1833. március 4. | 1837. március 4. | Jackson | [21] | |
| 9 |  |
Richard Mentor Johnson | Kentucky | 1837. március 4. | 1841. március 4. | Van Buren | [22] | |
| 10 |  |
John Tyler | Virginia | 1841. március 4. | 1841. április 4. | W. Harrison | [23] | |
| Nem volt | 1841. április 4. | 1845. március 4. | Tyler | [4] | ||||
| 11 |  |
George M. Dallas | Pennsylvania | 1845. március 4. | 1849. március 4. | Polk | [24] | |
| 12 |  |
Millard Fillmore | New York | 1849. március 4. | 1850. július 9. | Taylor | [25] | |
| Nem volt | 1850. július 9. | 1853. március 4. | Fillmore | [4] | ||||
| 13 |  |
William R. King | Alabama | 1853. március 4. | 1853. április 18. | Pierce | [26] | |
| Nem volt | 1853. április 18. | 1857. március 4. | Pierce | [4] | ||||
| 14 |  |
John C. Breckinridge | Kentucky | 1857. március 4. | 1861. március 4. | Buchanan | [27] | |
| 15 |  |
Hannibal Hamlin | Maine | 1861. március 4. | 1865. március 4. | Lincoln | [28] | |
| 16 |  |
Andrew Johnson | Tennessee | 1865. március 4. | 1865. április 15. | Lincoln | [29] | |
| Nem volt | 1865. április 15. | 1869. március 4. | A. Johnson | [4] | ||||
| 17 |  |
Schuyler Colfax | Indiana | 1869. március 4. | 1873. március 4. | Grant | [30] | |
| 18 |  |
Henry Wilson | Massachusetts | 1873. március 4. | 1875. november 22. | Grant | [31] | |
| Nem volt | 1875. november 22. | 1877. március 4. | Grant | [4] | ||||
| 19 |  |
William A. Wheeler | New York | 1877. március 4. | 1881. március 4. | Hayes | [32] | |
| 20 |  |
Chester A. Arthur | New York | 1881. március 4. | 1881. szeptember 19. | Garfield | [33] | |
| Nem volt | 1881. szeptember 19. | 1885. március 4. | Arthur | [4] | ||||
| 21 |  |
Thomas A. Hendricks | Indiana | 1885. március 4. | 1885. november 25. | Cleveland | [34] | |
| Nem volt | 1885. november 25. | 1889. március 4. | Cleveland | [4] | ||||
| 22 |  |
Levi P. Morton | New York | 1889. március 4. | 1893. március 4. | B. Harrison | [35] | |
| 23 |  |
Adlai E. Stevenson | Illinois | 1893. március 4. | 1897. március 4. | Cleveland | [36] | |
| 24 |  |
Garret Hobart | New Jersey | 1897. március 4. | 1899. november 21. | McKinley | [37] | |
| Nem volt | 1899. november 21. | 1901. március 4. | McKinley | [4] | ||||
| 25 |  |
Theodore Roosevelt | New York | 1901. március 4. | 1901. szeptember 14. | McKinley | [38] | |
| Nem volt | 1901. szeptember 14. | 1905. március 4. | T. Roosevelt | [4] | ||||
| 26 |  |
Charles W. Fairbanks | Indiana | 1905. március 4. | 1909. március 4. | T. Roosevelt | [39] | |
| 27 |  |
James S. Sherman | New York | 1909. március 4. | 1912. október 30. | Taft | [40] | |
| Nem volt | 1912. október 30. | 1913. március 4. | Taft | [4] | ||||
| 28 |  |
Thomas R. Marshall | Indiana | 1913. március 4. | 1921. március 4 | Wilson | [41] | |
| 29 |  |
Calvin Coolidge | Massachusetts | 1921. március 4. | 1923. augusztus 2. | Harding | [42] | |
| Nem volt | 1923. augusztus 2. | 1925. március 4. | Coolidge | [4] | ||||
| 30 |  |
Charles G. Dawes | Illinois | 1925. március 4. | 1929. március 4. | Coolidge | [43] | |
| 31 |  |
Charles Curtis | Kansas | 1929. március 4. | 1933. március 4. | Hoover | [44] | |
| 32 |  |
John Nance Garner | Texas | 1933. március 4. | 1941. január 20. | F. Roosevelt | [45] | |
| 33 |  |
Henry A. Wallace | Iowa | 1941. január 20. | 1945. január 20. | F. Roosevelt | [46] | |
| 34 |  |
Harry S. Truman | Missouri | 1945. január 20. | 1945. április 12. | F. Roosevelt | [47] | |
| Nem volt | 1945. április 12. | 1949. január 20. | Truman | [4] | ||||
| 35 |  |
Alben Barkley | Kentucky | 1949. január 20. | 1953. január 20. | Truman | [48] | |
| 36 |  |
Richard Nixon | Kalifornia | 1953. január 20. | 1961. január 20. | Eisenhower | [49] | |
| 37 |  |
Lyndon B. Johnson | Texas | 1961. január 20. | 1963. november 22. | Kennedy | [50] | |
| Nem volt | 1963. november 22. | 1965. január 20. | L. Johnson | [4] | ||||
| 38 |  |
Hubert Humphrey | Minnesota | 1965. január 20. | 1969. január 20. | L. Johnson | [51] | |
| 39 |  |
Spiro Agnew | Maryland | 1969. január 20. | 1973. október 10. | Nixon | [52] | |
| Nem volt | 1973. október 10. | 1973. december 6. | Nixon | [4] | ||||
| 40 |  |
Gerald Ford | Michigan | 1973. december 6. | 1974. augusztus 9. | Nixon | [53] | |
| Nem volt | 1974. augusztus 9. | 1974. december 19. | Ford | [4] | ||||
| 41 |  |
Nelson Rockefeller | New York | 1974. december 19. | 1977. január 20. | Ford | [54] | |
| 42 |  |
Walter Mondale | Minnesota | 1977. január 20. | 1981. január 20. | Carter | [55] | |
| 43 |  |
George H. W. Bush | Texas | 1981. január 20. | 1989. január 20. | Reagan | [56] | |
| 44 |  |
Dan Quayle | Indiana | 1989. január 20. | 1993. január 20. | G. H. W. Bush | [57] | |
| 45 |  |
Al Gore | Tennessee | 1993. január 20. | 2001. január 20. | Clinton | [58] | |
| 46 |  |
Dick Cheney | Wyoming | 2001. január 20. | 2009. január 20. | G. W. Bush | [59] | |
| 47 |  |
Joe Biden | Delaware | 2009. január 20. | 2017. január 20. | Obama | [60] | |
| 48 |  |
Mike Pence | Indiana | 2017. január 20. | 2021. január 20. | Trump | [61] | |
| 49 | .jpg) |
Kamala Harris | Kalifornia | 2021. január 20. | hivatalban | Biden | [62] | |
| mv. |  |
J. D. Vance | Kalifornia | Beiktatás: 2025. január 20. |
Trump | |||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az elnökkel szemben az alelnöknél nincsen arra kitétel, hogy hányszor lehet újraválasztani.
- ↑ Az USA Alkotmánya | Budapest, Magyarország – Az Egyesült Államok Nagykövetsége. hungarian.hungary.usembassy.gov. [2016. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
- ↑ a b Az amerikai állammodell. Az Egyesült Államok alkotmányának alapelvei. www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Az alkotmány 25. kiegészítése előtt a megüresedett pozíciót nem volt lehetőség betölteni a következő választásokig. Vice President of the United States (President of the Senate). United States Senate. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ Szavazati jogát kizárólag akkor gyakorolhatja, ha szavazategyenlőség áll fenn.
- ↑ Board of Regents | Governance | Smithsonian. www.si.edu. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
- ↑ https://www.whitehouse.gov/administration/cabinet
- ↑ Tóth Gergely: Amerika második emberén röhögnek a legtöbbet. Index, 2016. július 23. (Hozzáférés: 2021. április 24.)
- ↑ Vö.: Alkotmány II. cikkely
- ↑ Vö.: Alkotmány XXV. kiegészítés 1§.
- ↑ Vö.: Alkotmány XXV. kiegészítés 3§.
- ↑ Vö.: Alkotmány XXV. kiegészítés 4§.
- ↑ Vö.: Alkotmány XX. kiegészítés 3§.
- ↑ „John Adams”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Thomas Jefferson”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Aaron Burr”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „George Clinton”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Elbridge Gerry”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Daniel Tompkins”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „John Calhoun”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Martin Van Buren”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Richard Mentor Johnson”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „John Tyler”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „George Dallas”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Millard Fillmore”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „William Rufus King”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „John Breckinridge”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Hannibal Hamlin”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Andrew Johnson”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Schuyler Colfax”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Henry Wilson”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „William Wheeler”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Chester Arthur”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Thomas Hendricks”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Levi Morton”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Adlai Stevenson”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Garret Hobart”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Theodore Roosevelt”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Charles Fairbanks”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „James Sherman”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Thomas Marshall”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Calvin Coolidge”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Charles Dawes”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Charles Curtis”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „John Nance Garner”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Henry Wallace”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Harry Truman”, United States Senate
- ↑ „Alben Barkley”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Richard Nixon”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Lyndon Johnson”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Hubert Humphrey”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Spiro Agnew”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Gerald Ford”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Nelson Rockefeller”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Walter Mondale”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „George Bush”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Dan Quayle”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Albert Gore”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Richard Cheney”, United States Senate (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ „Joseph Robinette Biden, Jr.”, Biographical Dictionary of the United States Congress, United States Congress (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ PENCE, Mike - Biographical Information. bioguide.congress.gov. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
- ↑ HARRIS, Kamala - Biographical Information. bioguide.congress.gov. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
Források
[szerkesztés]- Az USA Alkotmánya | Budapest, Magyarország – Az Egyesült Államok Nagykövetsége. hungarian.hungary.usembassy.gov. [2016. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
- Board of Regents | Governance | Smithsonian. www.si.edu. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
- Az amerikai állammodell. Az Egyesült Államok alkotmányának alapelvei. www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
Az Egyesült Államok megalapításától az amerikai polgárháborúig | | |
|---|---|---|
Az amerikai polgárháborútól az első világháborúig | ||
Az első világháborútól a második világháború végéig | ||
A második világháború végétől a hidegháború végéig | ||
A hidegháború vége óta | ||
