1940

1940 más naptárakban
Gergely-naptár	1940
Ab urbe condita	2693
Bahái naptár	96 – 97
Berber naptár	2890
Bizánci naptár	7448 – 7449
Buddhista naptár	2484
Burmai naptár	1302
Dzsucse-naptár	29
Etióp naptár	1932 – 1933
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1995 – 1996
Shaka Samvat	1862 – 1863
Holocén naptár	11940
Iráni naptár	1318 – 1319
Japán naptár	2600 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4636–4637
Kopt naptár	1656 – 1657
Koreai naptár	4273
Muszlim naptár	1358 – 1359
Szeleukida naptár	2251–2252
Örmény naptár	1389 ԹՎ ՌՅՁԹ
Thai szoláris naptár	2483
Zsidó naptár	5700 – 5701

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945

Események

a második világháború első teljes éve

Január

• január 15. – Átadják a Solt és Dunaföldvár közötti vasútvonalat.
• január 23. – Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter és Ante Pavelić usztasa vezető titkos egyezménye a leendő olasz–horvát vám-, pénz- és perszonálunióról.
• január 30. – „Németország soha semmilyen körülmények között nem kapitulál” – jelenti be Hitler a nemzeti szocialista győzelem hetedik évfordulója ünnepségén, ahol élesen támadja a nyugati demokráciákat.

Február

• február 8. – Chamberlain bejelenti, hogy a szövetségesek növelik a Finnországnak nyújtott katonai segítséget
• február 15. – Bulgáriában lemond a Kosszeivanov-kormány, Filov alakít kormányt
• február 16. – Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet mérik (–35 °C-ot).
• február 18. – Elfoglalják az szovjet csapatok az első finn védelmi vonalat

Március

• március 5. – Katyńi vérengzés, a szovjet NKVD emberei 23 ezer Kelet-Lengyelországból elhurcolt tartalékos katonatisztet (és értelmiségit) kivégeznek a katyni erdőben
• március 12. – Békekötéssel ér véget a finn-orosz háború.
• március 13. – Megalakul a Karél-Finn SZSZK.
• március 20. – Franciaországban megbukik az Édouard Daladier vezette kormány, Paul Reynaud alakít kormányt
• március 28. – Franciaország miniszterelnöke Reynaud a brit kormánnyal tárgyal Londonban, a politikai és katonai szövetség tárgykörében

Április

• április 3. – Angliában Winston Churchillt teljes jogkörrel háborús csúcsminiszterré nevezik ki.
• április 6. – Anglia és Franciaország éles hangú jegyzékben tiltakozik a Németországba megindult erőteljes svéd és norvég nyersanyag-szállítás ellen, egyben Anglia bejelenti a norvég felségvizeken elrendelt brit aknazár létesítését.
• április 9. – Német csapatok hét hadosztállyal, tengeri és légierővel lerohanják és elfoglalják Dániát és Norvégiát.
• április 14–19. – A szövetséges erők partra szálnak Narviknál, Namsosnál és Andalesnél.
• április 15. – A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
• április 18. – A dunai hajóforgalom zavartalan biztosítására Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária egyezséget ír alá.
• április 23. – A német hadsereg megállítja a norvégiai Namsosnál előretörő brit hadsereget.
• április 26.
  • Horthy István házasságot köt gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. (A házasságból egy fiú, István születik.)
  • A szlovák parlament 113. számú törvénye alapján 229 zsidó tulajdonban lévő üzemet felszámolnak, 50 vállalatot pedig nem zsidó tulajdonosnak juttatnak.
• április 30. – Norvégiában a két irányból Oslo és Trondheim felől előrenyomuló német erők egyesíteni tudják egységeiket, a brit csapatok visszaszorulnak.

Május

• május 10. – Németország lerohanja a Benelux államokat, Angliában megbukik a Chamberlain-kormány, az új miniszterelnök Winston Churchill.
• május 14. – A németek elfoglalják Rotterdamot.
• május 15. – A veszteségek után a holland hadsereg leteszi a fegyvert, a holland királyi család és a holland kormány Angliába menekül.
• május 17. – A német csapatok bevonulnak Brüsszelbe.
• május 19. – Felmentik Maurice Gamelin tábornokot a francia Legfelsőbb Haditanács elnöki és a hadsereg főparancsnoki tisztéből, helyét Maxime Weygand tábornok veszi át.
• május 21. – A németek elvágják Franciaországtól a Belgiumban harcoló szövetséges erőket Abbeville térségében.
• május 24. – Hitler a Dunkerque-i csata során leállítja a sikeres támadást. (Máig a német vezér egyik legvitatottabb döntése.)
• május 25. – A civilizáció kriptája nevű időkapszula lezárásának napja.
• május 27.
  • Megkötik a német–román kereskedelmi szerződést.
  • Megkezdődik az angol expedíciós erők és a francia csapatok evakuálása Dunkerque térségéből Angliába. (Közel 330 000 brit katonát menekítenek ki a Dinamó hadművelet során.)
• május 28. – Németország elfoglalja Belgiumot. III. Lipót belga király feltétel nélkül kapitulál, a Párizsba menekült Pierlot-kormány rádiónyilatkozatában élénken tiltakozik a király döntése ellen.
• május 29. – Francia és brit expedíciós hadsereg elfoglalja és ellenőrzése alá vonja a norvégiai Narvik kikötőjét.

Június

• június 3. – Romániában lemond a francia és brit szimpatizáns Gafencu külügyminiszter, helyette a német orientáltságú Ion Gigurtu kerül, akit a Vasgárda is támogat.
• június 5. – Új német offenzíva Franciaországban. (A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.)
• június 10.
  • Olaszország hadat üzen Franciaországnak és Nagy-Britanniának.
  • A norvégiai Narvik kikötőjénél a brit erőket körülzárják, az egységeket tengeri úton kezdik kivonni a térségből.
• június 13. – A brit hadsereg lezárja a Szuezi-csatornát.
• június 14.
  • Párizst elfoglalják a németek.
  • Spanyol csapatok megszállják a nemzetközi igazgatás alatt álló Tangert.
• június 15. – Szovjet hadsereg elfoglalja és megszállja Litvániát.
• június 16. – Paul Reynaud, a francia kormány miniszterelnöke lemond, helyét Henri Philippe Pétain marsall veszi át, aki nyomban kezdeményezi a béketárgyalásokat a német támadóerők vezetésével.
• június 17. – A magyar kormány a Ház nevében üdvözlő táviratot küld Hermann Göringnek a nyugati hadszíntéren elért német győzelmet éltetve. (A távirat hosszú időre meghatározza Magyarország európai megítélését.)
• június 18. – Charles de Gaulle Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot. (Beszédében a harc és az ellenállás folytatására szólított fel.)
• június 20. – A megszálló németek palmiryi vérengzés során a lengyel politikai, kulturális és társadalmi elit 358 tagját gyilkolják meg két nap leforgása alatt a Palmiry melletti erdőben.
• június 22. – Franciaország aláírja a német–francia fegyverszüneti egyezményt a compiegne-i erdőben (Rethondes). (Ezzel az ország hivatalosan is két területi egységre szakad, szabad és megszállt zónára.)
• június 24.
  • Anglia Japán követelésére lezárja a burmai utat, mely a kínai csapatok utánpótlását biztosította.
  • Rómában aláírják a francia–olasz fegyverszüneti szerződést.
• június 25.
  • A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
  • A szövetséges erők kivonják utolsó partra szállt egységeiket is Narvik térségéből.
  • Pétain marsall a franciákhoz intézett üzenetében bejelenti az új rend létrejöttét, amelyben minden franciának egyenlő lehetőséget adnak, hogy bizonyítsa elkötelezettségét az új Franciaország, a Francia Állam megteremtése iránt.
• június 26.
  • A Szovjetunióban a forradalmi naptárról visszaállnak a Gergely-naptár használatára.
  • A szovjet kormány ultimátumban követeli Romániától Besszarábia és Észak-Bukovina átengedését. (Ez 49 800 km²-t és 3,7 millió lakost jelentett.)
• június 28. – Románia a határozott orosz, német és olasz nyomásra átadja Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetúniónak a Sztálin-Hitler paktumban foglaltak szerint.

Július

• július 1.
  • A francia Pétain-kormány Párizsból Vichybe teszi át székhelyét (Vichy-kormány). Ezzel megindul a francia történelem egyik sokat vitatott időszaka, a „Vichy-korszak” (1940–1944).
  • Románia felmondja a határait védő angol–francia garanciákat.
  • Olaszországban Rodolfo Grazianit nevezik ki Líbia kormányzójának, és az észak-afrikai olasz haderő parancsnokának, a két nappal korábban légi-csatában elhunyt Balbo marsall helyett
• július 4. – Romániában – a Vasgárda részvételével – megalakul a Gigurtu-kormány.
• július 5. – Észak-Afrikában, az olasz hadsereg elfoglalja a szudáni Cassalat, és Galabat városokat.
• július 9. – Londonban az 1939. április 16-án megalakult csehszlovák nemzeti bizottság ideiglenes államapparátus létrehozásáról dönt. (A döntés részeként elnöki hivatalt, kormányt és államtanácsot alakítanak. Edvard Beneš elnök az első londoni csehszlovák kormány élére Jan Šrámekot nevezi ki.)
• július 10. – Münchenben megbeszélés folytat a magyar miniszterelnök, az olasz, és német külügyminiszterrel, valamint Hitlerrel, a magyar területek visszacsatolásának tárgyában
• július 11. – Románia kilép a Népszövetségből.
• július 16. – Hitler bejelenti a „Seelöwe” (Oroszlánfóka) hadműveletet, amely a német partraszállás terve Anglia ellen – nem valósult meg
• július 26. – Ion Gigurtu román miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter találkozik Adolf Hitlerrel és Joachim von Ribbentroppal. (Azt a tanácsot kapják, hogy tárgyaljanak Budapesttel a magyar területi igényekről.)
• július 28–29. – A német és a szlovák legfelsőbb vezetők Salzburgi tárgyalásai.

Augusztus

• augusztus 1.
  • „Seelöwe” (Oroszlánfóka) hadművelet előkészítéseként a német légierő megkezdi Anglia módszeres bombázását.
  • Német katolikus egyházi vezetők hivatalosan először tiltakoznak a birodalmi kormánynál az eutanázia ellen.
• augusztus 2. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Besszarábiát, létrejön a Moldáv SZSZK.
• augusztus 3–6. – A korábban aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében, egy erősen befolyásolt választást követően a Szovjetunióhoz csatlakozik a három Balti állam.
• augusztus 7. – Winston Churchill és Charles de Gaulle egyezményt ír alá francia fegyveres erők szervezésére Angliában
• augusztus 8.
  • Német–román gazdasági megállapodás, melyben az egész román mezőgazdasági termésfölösleget lekötik Németország számára.
  • Romániában törvényerejű rendelet korlátozza a zsidók jogait. (Megtiltja a házasodást románokkal, a birtokvásárlást, előírja a közintézményekből való elbocsátásukat.)
• augusztus 16–24. – Turnu Severin-i román–magyar területrendezési tárgyalások. (A Hory András vezette küldöttség Erdély nagyobbik felét igényli a Maros vonaláig, míg a román küldöttség a lakosságcsere elvét akarja elfogadtatni. A tárgyalások megszakadnak.)
• augusztus 20. – Kína támadást indít a Mandzsúriát megszálló japánok ellen.
• augusztus 21. – Mexikóban meghal Trockij, aki ellen Ramón Mercader, az NKVD ügynöke követett el gyilkossági kísérletet az előző napon.
• augusztus 29. – Az Egyesült Államokban bevezetik az általános hadkötelezettséget.
• augusztus 29–30. – A román koronatanács elfogadja, hogy Németország és Olaszország döntőbíróként oldja meg az Erdély jövőjéről folyó magyar–román vitát.
• augusztus 30. – Bécsben a Berlin–Róma-tengely külügyminiszterei kihirdetik döntésüket, mely szerint Észak-Erdély – mintegy 43 000 km²-rel és 2,6 millió lakossal – visszakerül Magyarországhoz. Cserébe Németország és Olaszország garantálja Románia új határait.
• augusztus 31. – Konstantin von Neurath és Karl Hermann Frank, a Cseh–Morva Protektorátus birodalmi protektora és államtitkára átadják Hitlernek a cseh nemzet elnémetesítésének tervét.

Szeptember

Az észak-erdélyi Nagyilondán 1940 őszén ünnepélyesen fogadják a bevonuló magyar hadsereget

• szeptember 4. – Miután Ion Gigurtu lemond kormányfői posztjáról, II. Károly román király Ion Antonescu tábornokot nevezi ki miniszterelnöknek.
• szeptember 5.
  • Királyi dekrétum teljhatalmat ad Ion Antonescu kormányfőnek, felfüggeszti az 1938-as alkotmányt és feloszlatja a rendi parlamentet. (II. Károly a hadsereg főparancsnokságát megtartotta magának, és megmaradt a joga, hogy az Antonescunak adott megbízást visszavonhassa, ha akarja.)
  • Az Új köztemető lengyel parcellájában megszentelik az első 17 lengyel sírt. Az ünnepségen részt vesz a később mártírhalált halt embermentő, Henryk Sławik, és az első budapesti lengyel plébános, Wincenty Danek atya is.
• szeptember 5–13. – A második bécsi döntés értelmében magyar csapatok megszállják Észak-Erdélyt.
• szeptember 6.
  • Ion Antonescu kormányfő lemondatja fia, Mihály javára II. Károly román királyt, aki másnap – Jugoszlávián keresztül – Svájcba távozik.
  • Ion Antonescu „államvezér” (Conducător) lesz. (Sorozatos letartóztatások, tisztogatások kezdődnek.)
• szeptember 7.
  • II. Károly román király elhagyja az országot.
  • Románia és Bulgária megállapodik Dél-Dobrudzsa, az 1913-ban megszerzett bolgár terület visszaadásáról.
  • Megindult a német légiflotta támadása Anglia ellen. Egyedül Londont 65 egymást követő éjszaka bombázzák.
• szeptember 8. – A magyar hadsereg megkezdi a bevonulást Erdélybe. (A lakosság az egyes érintett helyiségekben rendezett ünnepélyeken fogadja a magyar honvédeket.)
• szeptember 10. – Horthy kormányzó levele Hitlerhez, amelyben köszönetet mond a második bécsi döntésért.
• szeptember 11.
  • Bevonul Kolozsvárra a magyar hadsereg.
  • Csehszlovákia és Lengyelország emigráns kormányai közös nyilatkozatban jelzik, hogy a világháború után konföderatív közösséget kívánnak létrehozni.
• szeptember 12. – Horthy Miklós Kárpátalja kormányzói biztosává nevezte ki Kozma Miklóst.
• szeptember 13. – Megindul az olasz támadás Egyiptom irányában.
• szeptember 14. – Német támogatással Romániában a fasiszta Vasgárda államcsínyt hajt végre.
• szeptember 14–18. – Sikertelen magyar–román tárgyalások Budapesten a két kisebbség jogairól. (Októberben a tengelyhatalmak vizsgálatát kérik.)
• szeptember 15. – Horthy Miklós ünnepélyesen bevonul Kolozsvárra.
• szeptember 16. – Az afrikai fronton az olasz előrenyomulás Sidi Barrani elfoglalása után leáll. (Három hónapos szünet áll be.)
• szeptember 17. – Az Egyesült Államokban bevezetik az általános hadkötelezettséget, megkezdődnek az első sorozások.
• szeptember 22. – Japán lerohanja Francia-Indokínát.
• szeptember 27. – Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt.

Október

• október 3. – Angliában Chamberlain kilép a kormányból, Winston Churchill átalakítja kabinetjét.
• október 5. – Dekrétum a zsidó földbirtok államosításásáról Romániában. (Később államosításják a malmokat, fűrészüzemeket, sajtolókat. 1941-ben kiterjesztik a városi ingatlanokra is.)
• október 6. – Romániában Erdély román területein a magyarokkal szembeni megtorlások kezdődnek. Ezzel párhuzamosan a magyar oldalon is atrocitásokra kerül sor, az ott maradó román lakossággal szemben. A helyzet elmérgesedik.
• október 8. – Német csapatok szállják meg Romániát.
• október 9. – London ismét megnyitja a burmai utat.
• október 12.
  • Német „tancsapatok” vonulnak be a román haderő átképzésére, és az olajmezők biztosítására. (Létszámuk 1941 elején 170 ezer fő.)
  • Újabb kereskedelmi egyezmény Németország és Jugoszlávia között.
• október 15. – Lluís Companys korábbi katalán elnököt a barcelonai Montjuic erdőben katonai összeesküvés vádjával kivégzik.
• október 18. – Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film és a színház területeiről egyaránt. Rendeletben hatalmazza meg továbbá a törvény a helyi közigazgatási vezetőket, a külföldi zsidók internálásának megkezdéséről.
• október 19–23. – A Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusa Zágrábban. (Teljessé válik a párt újjászervezése.)
• október 24. – Az első zsidótörvényt Franciaországban bevezető Pétain kormányfő Montoire-ban találkozik Hitlerrel, és megállapodást ír alá a politikai együttműködésről.
• október 25. – Olaszország egy légihadteste is részt vesz London esti bombázásában a német légierőnek nyújtott segítségül.
• október 28. – Olaszország megtámadja Albániából Görögországot egy átadott ultimátum lejárta után. (Görögországban elrendelik az általános mozgósítást.)
• október 29. – A brit kormány döntést hoz, amely szerint az angol légierő segítséget nyújt a megtámadott Görögországnak.

November

• november 5. – Franklin D. Rooseveltet ismét az Egyesült Államok elnökévé választották.
• november 10. – pusztító erejű földrengés Romániában
• november 11. – A kormányzó jelenlétében megnyitják a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemet.
• november 12. – A román magánvállaltoknak el kell bocsátaniuk zsidó alkalmazottaikat. (Nem hajtják végre teljeskörűen.)
• november 14–15. – Német repülők terrorbombázást hajtanak végre Coventry ellen, amelyben közel 500 német bombázó vesz részt.
• november 20. – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
• november 23. – Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.
• november 24. – Szlovákia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.

December

• december 9. – Az afrikai fronton a megerősödött brit csapatok támadásba mennek át az olasz hadsereggel szemben.
• december 12. – Aláírják a magyar–jugoszláv „örök barátsági szerződést”. (Magyarország ezt négy hónappal később megszegi.)
• december 18. – A német legfelsőbb katonai vezetés jóváhagyja a Barbarossa hadművelet tervét, a Szovjetunió ellen indítandó front tervét.

Határozatlan dátumú események

• az év eleje – Csehországban létrehozzák a polgári ellenállási szervezetek központi vezetését (csehül Ústřední vedení odboje domácího, ÚVOD). (A Gestapo sorra számolja fel a csehországi ellenállás szervezeteit.)
• a tavasz folyamán –
  • Megszervezik a szlovákiai polgári ellenállást.
  • Illegális lengyel hadsereget (ZWZ) hoznak létre, amely azonban nem foganatosít akciókat a németek ellen.
• május – Hans Frank, a megszállt lengyel területek főkormányzója, az ún. ÁB-akcióban 3 ezer lengyel hazafit – főleg értelmiségieket – meggyilkoltat.
• május–június – Szovjet-jugoszláv kereskedelmi és tengerhajózási egyezmények, a diplomáciai kapcsolatok felvétele.
• június – A lengyel emigrációs kormány Londonba teszi át székhelyét.
• július–augusztus – A Szovjetunióban megalakul a lengyel kommunisták ún. kezdeményező csoportja.
• augusztus – Lluís Companys korábbi katalán elnököt Franciaországban elfogja a Gestapo, majd átadja a spanyol hatóságoknak.
• az ősz folyamán – Megkezdődik a Szeretfalva–Déda-vasútvonal építése Erdélyben, hogy a második bécsi döntést követően a Székelyföldet is bekapcsolhassák a magyar vasúti hálózatba.
• október – Bartók Béla az Amerikai Egyesült Államokba emigrál.

Az év témái

1940 az irodalomban

• Radnóti Miklós: Ikrek hava – önéletrajzi írása
• Kassák Lajos megírja A mérleg serpenyője c. Bartók-versét
• Benjámin László: Tisztaság c. verse
• Móricz Zsigmond: Árvácska – regény
• Gelléri Andor Endre: Villám és esti tűz – novelláskötet
• Veres Péter: Gyepsor – elbeszélésgyűjtemény
• Darvas József: Elindult szeptemberben – önéletrajzi jellegű regény
• Herczeg Ferenc: A gótikus ház – önéletrajzi visszaemlékezés
• Henry Graham Greene: Hatalom és dicsőség (The power and the glory) – regény
• Dylan Thomas: Az író arcképe kölyökkutya korából (Portrait of the artist as a young dog) – önéletrajzi novella
• Seán O’Casey: Bíbor por (Purple dust) – dráma
• Stephen Butler Leacock: Kacajparédé (Laugh parade) – paródia
• Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (For whom the bell tolls) – regény a Spanyol polgárháborúról, amelyben az író önkéntesként maga is részt vett
• Richard Wright: Meghajszolt vad (Native Son) – regény (az író egyik leghíresebb néger-regénye)
• Arthur Koestler: Sötétség délben (Darkness at noon) – regény a totalitarizmus ellen
• Bertolt Brecht: Puntila úr és a szolgája, Matti (Herr Puntila und sein Knecht Matti) – színmű, bemutatva 1941-ben
• Thomas Mann: Az elcserélt fejek / alcím: Egy indiai legenda (Die vertauschten Köpfe, Untertitel: Eine indische Legende) – az író leghosszabb regénye
• Jan de Hartog: Hollandia dicsősége (Holland's glorie) – történelmi regény
• Albert Camus: Közöny (L'Étranger) eredeti cím szerint: Az idegen – egzisztencialista regény, 1942-ben jelenik meg
• Dino Buzzati: A Tatárpuszta (Il deserto dei Tartari ) – regény
• Ilja Ehrenburg: Párizs bukása (Pagyenyije Parizsa) – regényes írás
• Alekszandr Nyikolajevics Afinogenov: Másenyka (Masenka) magyar színpadon: Kisunokám – vígjáték
• Arkagyij Petrovics Gajdar: Timur és csapata (Timur i jevo komada) – ifjúsági regény
• Prežihov Voranc: Doberdo (Doberdob) – a szlovén nép háborús regénye

1940 a zenében

• A Columbia hangemezgyár felvételt készít Kontrasztok (Bartók) című művéből, Benny Goodman, Szigeti József és Bartók Béla közreműködésével. Itt már szerepel a Pihenő c. tétel.

1940 a sportban

• A Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 15. bajnoki címe.

Születések

• január 1. – Sáry László, magyar zeneszerző
• január 3. – Konkoly János műugró († 2018)
• január 4. – Brian David Josephson, angol fizikus
• január 4. – Kao Hszing-csien, Nobel-díjas kínai író
• január 4. – Helmut Jahn, német építész († 2021)
• január 15. – Géher István, költő, műfordító, egyetemi tanár († 2012)
• január 22. – John Hurt Oscar-díjas angol színész († 2017)
• január 23. – Werner Krämer német labdarúgó († 2010)
• január 25. – Jakabos Ödön romániai magyar író, utazó († 1979)
• február 4. – Kocsis Imre, Munkácsi-díjas festő- és grafikusművész, egyetemi tanár († 2015)
• február 4. – George A. Romero, amerikai-kanadai filmrendező († 2017)
• február 9. – John Maxwell Coetzee, Nobel-díjas dél-afrikai író
• február 19. – Saparmyrat Nyýazow, Türkmenisztán elnöke († 2006)
• február 20. – Czilczer Olga, magyar költő
• február 24. – Cs. Németh Lajos Aase-díjas magyar színész, szinkronszínész († 2023)
• március 9. – Pócsik Dénes, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2004)
• március 10. – Chuck Norris amerikai harcművész és színész
• március 17. – Popovits Zoltán, magyar-finn szobrászművész
• március 18. – Sinkó László, Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet művésze († 2015)
• március 26. – James Caan amerikai színész († 2022)
• április 1. – Wangari Maathai, kenyai környezetvédő és politikus († 2011)
• április 9. – Kobajasi Kenicsiró japán karmester
• április 10. – Vitó Zoltán, magyar költő († 2011)
• április 11. – Rusorán Péter, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző († 2012)
• április 15. – Vathy Zsuzsa, József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő († 2017)
• április 17. – Pere János, magyar dalénekes, előadóművész, magánénektanár
• április 25. – Al Pacino amerikai színész
• április 25. – Philippe Taquet francia paleontológus, a Francia Akadémia levelező tagja.
• április 26. – Giorgio Moroder, olasz zeneszerző, előadó, zenei producer
• május 7. – Kocsis István, József Attila-díjas magyar író
• május 9. – Fábián László, magyar író, költő, esztéta
• május 17. – Vitézy László Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar producer, forgatókönyvíró, filmrendező, érdemes és kiváló művész († 2024)
• május 21. – Pécsi Ildikó Kossuth-díjas magyar színművész és rendező († 2020)
• május 27. – Bakay Kornél, magyar régész, tanár, múzeumigazgató, politikus
• június 4. – Csomay Zsófia, magyar építész
• június 6. – Nagy Anna, Jászai Mari-díjas színésznő
• június 13. – Gojko Mitić, szerb származású német színész
• június 23. – Wilma Rudolph, futónő, a „fekete gazella” († 1994)
• július 5. – Tolnai Ottó, Kossuth-díjas író, költő, műfordító
• július 6. – Nurszultan Abisuli Nazarbajev, kazah elnök
• július 7. – Ringo Starr, brit zenész, a Beatles tagja
• július 13. – Patrick Stewart angol színész
• július 15. – Koncz Tibor, magyar zeneszerző, zongorista, dobos
• augusztus 7. – Bella István, Kossuth-díjas magyar költő († 2006)
• augusztus 7. – Domonkos István, József Attila-díjas magyar író, költő
• augusztus 8. – Gregor József, Kossuth-díjas magyar operaénekes († 2006)
• augusztus 21. – Szemerédi Endre, magyar matematikus, Erdős Pál és Hajnal András tanítványa
• augusztus 25. – Konrád Sándor, vízilabdázó
• augusztus 25. – Vári Éva Kossuth-díjas magyar színművész
• augusztus 25. – Benkó Sándor Kossuth-díjas klarinétos, a Benkó Dixieland Band alapítója, zenei vezetője († 2015)
• szeptember 11. – Brian De Palma, amerikai filmrendező
• szeptember 12. – Linda Gray, amerikai színésznő
• szeptember 17. – Bán Ferenc, Kossuth-díjas magyar építész, a nemzet művésze
• szeptember 17. – Móna István, olimpiai bajnok magyar öttusázó († 2010)
• október 9. – John Lennon, angol zenész, énekes († 1980)
• október 18. – Kulcsár Győző, négyszeres olimpiai bajnok magyar vívó, edző, a nemzet sportolója († 2018)
• október 23. – Pelé, háromszoros világbajnok brazil labdarúgó († 2022)
• október 26. – Jozef Stank, szlovák védelmi miniszter († 2005)
• október 27. – John Gotti, amerikai gengszter († 2002)
• november 1. – Kuti Gyula, magyar fizikus, az MTA tagja
• november 10. – Salvatore Basile, olasz színész, rendező, producer, statiszta
• november 21. – Dr. John, amerikai billentyűs († 2019)
• november 21. – Richard Marcinko amerikai tiszt, író († 2021)
• november 22. – Terry Gilliam, amerikai filmrendező, a Monty Python-csoport tagja
• november 22. – Szersén Gyula, Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész († 2021)
• november 25. – Percy Sledge, amerikai énekes († 2015)
• november 26. – Szomjas György, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező († 2021)
• november 27. – Bruce Lee, amerikai születésű kínai harcművész, színész († 1973)
• november 28. – Kalocsai Henrik távol- és hármasugró atléta († 2012)
• december 17. – Anna Prucnal, lengyel színésznő
• december 21. – Frank Zappa, amerikai gitáros, zeneszerző († 1993)
• december 21. – Gödölle István magyar okleveles villamosmérnök, jogász, magyar és európai szabadalmi ügyvivő

Halálozások

• január 29. – Paul Klee, svájci festő, grafikus (* 1879)
• február 1. – Albert Andor, szobrászművész (* 1876)
• február 10. – Kenyeres Balázs igazságügyi orvos, hisztológus, az MTA tagja (* 1865)
• február 15. – Bothos Gyula magyar jogász, közigazgatási bíró, felsőházi tag (* 1873)
• március 3. – Hekler Antal, művészettörténész, régész (* 1882)
• március 10. – Mihail Afanaszjevics Bulgakov, orosz író (* 1891)
• március 29. – Terkán Lajos, csillagász, egyetemi docens (* 1877)
• május 21. – Mészáros Ervin, olimpiai bajnok vívó (* 1877)
• május 26. – Vilmos porosz herceg (* 1906)
• június 9. – Kernstok Károly, festőművész (* 1873)
• június 19. – Albert Reiß német tenor (* 1870)
• június 24. – Kerpely Kálmán agrármérnök, agrokémikus, növénynemesítő, az MTA tagja (* 1864)
• június 27. – Robert Pershing Wadlow, minden idők legmagasabb embere 272 cm (* 1918)
• június 28. – Italo Balbo olasz fasiszta politikus, légügyi miniszter (* 1896)
• június 30. – Vályi Lajos magyar ügyvéd, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő (* 1895)
• július 5. – Preisz Hugó orvos, állatorvos, bakteriológus, az MTA tagja (* 1860)
• július 21. – Marczali Henrik történetíró, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1856)
• július 28. – Kellner Gyula, olimpiai bronzérmes atléta (* 1871)
• augusztus 21. – Lev Davidovics Trockij, orosz újságíró, politikus, forradalmár (* 1879)
• augusztus 22. – Mary Vaux Walcott, amerikai természettudós, botanikus, festő, főleg a vadvirágokról készített akvarelljeiről vált híressé (* 1860)
• augusztus 25. – Pethő Sándor publicista, történész, a Magyar Nemzet főszerkesztője (1938–1940) (* 1885)
• augusztus 30. – Joseph John Thomson angol Nobel-díjas fizikus, az elektron felfedezője (* 1856)
• szeptember 1. – Feleky Sándor orvos, költő (* 1865)
• szeptember 14. – Pongrácz Lajos gyógyszerész, országgyűlési képviselő (* 1884)
• szeptember 15. – Nánássy Imre magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő (* 1892).
• szeptember 24. – Iványi-Grünwald Béla festő (* 1867)
• október 26. – Károlyi Árpád történész, levéltáros, az MTA tagja (* 1853)
• november 7. – Pintér Jenő irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1881)
• november 17. – Eric Gill brit szobrász, tipográfus, író (* 1882)
• november 26. – Harold Harmsworth brit sajtómágnás és politikus, az első Rothermere vikomt (* 1868)
• november 27. – Nicolae Iorga román író, politikus (* 1871)
• december 19. – Kyösti Kallio finn köztársasági elnök (* 1873)
• december 30. – Gjergj Fishta albán ferences szerzetes, pedagógus, költő, az albánok epikus hőskölteménye, a Lahuta e malcís szerzője (* 1871)

Nobel-díjak

• 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat.

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1940 témájú médiaállományokat.