1878
Megjelenés
1878 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1878 |
Ab urbe condita | 2631 |
Bahái naptár | 34 – 35 |
Berber naptár | 2828 |
Bizánci naptár | 7386 – 7387 |
Buddhista naptár | 2422 |
Burmai naptár | 1240 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1870 – 1871 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1933 – 1934 |
Shaka Samvat | 1800 – 1801 |
Holocén naptár | 11878 |
Iráni naptár | 1256 – 1257 |
Japán naptár | 2538 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4574–4575 |
Kopt naptár | 1594 – 1595 |
Koreai naptár | 4211 |
Muszlim naptár | 1294 – 1296 |
Szeleukida naptár | 2189–2190 |
Örmény naptár | 1327 ԹՎ ՌՅԻԷ |
Thai szoláris naptár | 2421 |
Zsidó naptár | 5638 – 5639 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek
Évek: 1873 – 1874 – 1875 – 1876 – 1877 – 1878 – 1879 – 1880 – 1881 – 1882 – 1883
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 23. – XII. Alfonz spanyol király házasságot köt első unokatestvérével, María de las Mercedes d’Orléansszal.[1]
- május 1. – Párizsban megnyílik az Exposition Universelle világkiállítás (november 10-én zár).
- március 3. – Oroszország San Stefanóban békét köt Törökországgal.
- június 4. – A Brit Birodalom és az Oszmán Birodalom megköti a titkos Ciprus-megállapodást, amelyben a britek támogatásukról biztosítják a törököket az oroszok ellen és a háborút követő béketárgyalásokon, cserébe pedig megkapják Ciprust.[2]
- június 13.–július 13. – Az európai nagyhatalmak berlini kongresszusa. (A kongresszus lezárta az orosz csapatok győzelmével végződő 1877–78-as orosz–török háborút és rendezte az új balkáni hatalmi viszonyokat. Felhatalmazást adott Ausztria-Magyarországnak a török birodalom részét képező Bosznia és Hercegovina, valamint a novibazári szandzsák katonai megszállását.)
- július 29. – Az Osztrák–Magyar Monarchia megkezdi Bosznia és Hercegovina megszállását. (A császári és királyi XIII. hadtest báró Joseph Philippovich von Philippsberg táborszernagy irányításával Boszniában, báró Stephan von Jovanović altábornagy vezette 18. közös gyaloghadosztály Hercegovinába kezdi meg a bevonulást.)
- augusztus 19. – A Monarchia csapatai elfoglalják Szarajevót.
- augusztus 31. – Árvíz Miskolcon, amely Magyarország legtöbb emberéletet követelő áradása lett.
- augusztus 31. – Árvíz az Eger-patakon, amely a legpusztítóbb árvíz volt Egerben.
- október 15. – Miközben a horvát-szlavón határőrvidék felszámolása keretében átszervezik a határőrezredeket, a horvát szábor feliratban követeli Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.
- október 20. – A Monarchia befejezi Bosznia-Hercegovina okkupálását és pacifikálását. (A nehézségek miatt végül 300 ezres osztrák-magyar hadsereg 3300 katonát veszít csatában. A megszállt területen horvát jogrendet vezetnek be.)
- november 4. – A Zirc-Pilis-Pásztó apátsághoz kötik a szentgotthárdi ciszterci apátságot.
- december 5. – Tisza Kálmán átalakítja kormányát.[3]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- Tiszasüly határában, Sajfoknál megépül Magyarország első belvízszivattyú-telepe. (A várakozással ellentétben a szivattyúk nem voltak képesek rövid időn belül maradéktalanul átemelni a belvizeket, így a vállalkozás csődbe ment.)[4]
- Dzsombe Szudi mohéli királynő halála után másodszülött fia, II. Abdul Rahman lesz Mohéli szultánja (királya) (uralkodik a haláláig, 1885-ig).
Az év témái
[szerkesztés]1878 a jogalkotásban
[szerkesztés]- Lásd: az 1878 a jogalkotásban című szócikkben.
Születések
[szerkesztés]- január 9. – Rudnay Gyula festőművész († 1957)
- január 12. – Molnár Ferenc író, drámaíró († 1952)
- január 29. – Flandorfer Ignác földbirtokos, gazdasági tisztviselő, országgyűlési képviselő († 1948)
- január 30. – Pierre Vaillant francia festő († 1939)
- február 1. – Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó, építész († 1955)
- február 14. – Barta Ernő magyar festő és grafikus († 1956)
- április 9. – Grossmann Marcell matematikus († 1936)
- május 7. – Erdős Renée költő, író († 1956)
- május 8. – Pentelei Molnár János festőművész († 1924)
- június 5. – Pancho Villa, a mexikói forradalom egyik vezéralakja († 1923)
- július 6. – Eino Leino finn költő, újságíró († 1926)
- július 19. – Balatoni Károly úszó, vízilabdázó, birkózó, sportvezető († 1945)
- augusztus 19. – Plósz István gazdálkodó, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő († ?)
- augusztus 28. – Apponyi Károly honvéd vezérkari alezredes, nagybirtokos, császári és királyi kamarás, főrendiházi, majd felsőházi tag († 1959)
- szeptember 19. – Sipőcz Jenő ügyvéd, Budapest polgármestere, majd főpolgármestere († 1937)
- szeptember 19. – Stromfeld Aurél vezérezredes, az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke († 1927)
- október 10. – Julier Ferenc katonatiszt, 1919-ben vezérkari főnök, katonai szakíró († 1944)
- október 21. – Krúdy Gyula író († 1933)
- november 9. – Szemere Árpád magyar operaénekes, rendező († 1933)
- november 15. – Reinitz Béla magyar zeneszerző, zenekritikus († 1943)
- november 17. – Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikusnő († 1968)
- november 30. – Márffy Ödön magyar festőművész, grafikus († 1959)
- december 18. (vagy december 6.) – Joszif Sztálin Dzsugasvili († 1953)
- december 21.
- Jan Łukasiewicz lengyel matematikus, logikus és filozófus († 1956)
- Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő († 1953)
Halálozások
[szerkesztés]- január 8. – Dömötör János királyi tanfelügyelő, a Kisfaludy Társaság tagja, költő (* 1843)
- január 24. – Pieter Bleeker holland orvos és ichthiológus (* 1819)
- január 25. – Chappon Lajos vívómester, honvédtiszt (* 1802)
- február 7. – IX. Piusz pápa (eredeti neve: Giovanni Mastai-Ferretti) az eddigi leghosszabb pontifikátusú pápa (* 1792)
- február 8. – Elias Magnus Fries svéd botanikus, mikológus (* 1794)
- március 7. – Alfred Donné francia orvos, bakteriológus (* 1801)
- március 28. – Darmay Viktor költő, író (* 1850)
- május 17. – Kovács Sebestény Endre orvos, sebész, az MTA tagja (* 1814)
- június 5. – Balás Teofil Ferenc Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató (* 1795)
- június 9. – Szkalnitzky Antal építész (* 1836)
- június 9. – Balogh Zoltán földbirtokos, költő (* 1833)
- június 10. – Fogarasi János nyelvtudós (* 1801)
- június 13. – Carl Stål svéd entomológus volt, aki a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) tanulmányozására specializálódott (* 1833)
- augusztus 8. – Baldácsy Antal országgyűlési képviselő (* 1803)
- augusztus 23. – Adolf Fredrik Lindblad svéd zeneszerző (* 1801)
- november 3. – Medve Imre magyar festő és író (* 1813)
- november 27. – Kovachich József Miklós jogtörténész, levéltáros, forráskutató (* 1798)
- Dzsombe Szudi mohéli királynő (* 1836/37)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 116. oldal
- ↑ Spyridakis 1977. 159-165. old.
- ↑ Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 196. oldal, ISBN 963 05 8106 X
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1853-1880.” 6-7. szám, 43. o, Kiadó: História folyóirat.
Források
[szerkesztés]- ↑ Spyridakis 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd. [1977]
A Wikimédia Commons tartalmaz 1878 témájú médiaállományokat.