iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Šušnjevica
Šušnjevica – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Šušnjevica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Šušnjevica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségKršan
Jogállásfalu
PolgármesterValdi Runko
Irányítószám52233
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség74 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 56″, k. h. 14° 08′ 28″45.249000°N 14.141000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 56″, k. h. 14° 08′ 28″45.249000°N 14.141000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Šušnjevica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Šušnjevica (olaszul: Susgnevizza , isztrorománul: Şuşnieviţa) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kršanhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget északkeleti részén, Labintól 20 km-re, községközpontjától 10 km-re északra, az A8-as autópályát a 64-es számú főúttal összekötő 500-as számú út mellett, a Čepić mezőtől északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint környéke már a történelem előtti időben és a római korban is lakott volt. A középkorban a kožljaki uradalomhoz tartozott. Első írásos említése 1340-ben történt. A 15. és 16. században itt és a környező településeken nagy számú isztroromán lakosság telepedett le és Šušnjevica a félsziget legnépesebb isztroromán településévé lett. Templomát 1838-ban építették a régi templom helyén. A falunak 1857-ben 345, 1910-ben 353 lakosa volt. Az olasz uralom idején 1922-ben latin eredetű lakossága miatt községközpont rangjára emelkedett. Lakói mezőgazdasággal, a Čepić-tó kiszárítása előtt halászattal foglalkoztak. 2011-ben 70 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
345 357 385 375 346 353 346 346 231 211 166 128 96 91 75 70

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát 1838-ban építették. Egyhajós épület szentéllyel és sekrestyével. A főoltár képén Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust ábrázolás látható két oldalt Szent Péter és Pál apostolok fából faragott szobraival. A templomnak több mellékoltára is van, melyeket Szűz Mária, Szent Miklós, Szent Szilveszter és Jézus Szíve tiszteletére szenteltek.
  • A temetőben áll Szent Szilveszter pápa tiszteletére szentelt 16. századi kápolnája. A kápolnában freskók maradványai és 16.–18. századi glagolita feliratok láthatók.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]