iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Újszomotor
Újszomotor – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Újszomotor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újszomotor (Žalobín)
Újszomotor címere
Újszomotor címere
Újszomotor zászlaja
Újszomotor zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1451
PolgármesterValéria Račková
Irányítószám094 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség819 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság143 m
Terület11,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 07″, k. h. 21° 43′ 41″48.968611°N 21.728056°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 07″, k. h. 21° 43′ 41″48.968611°N 21.728056°E
Újszomotor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszomotor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újszomotor (1899-ig Zsalobina, szlovákul: Žalobín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Varannótól 16 km-re északkeletre, az Olyka-patak partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv zsali (= part, kavics) vagy a ruszin zsalivina (= kivájás, árok) főnévből származik. Mai magyar neve tévedés eredménye, ugyanis a szlovák nevet a zsaly (= gyász, bánat) főnévből származtatták, igazolandó Álmos vezér állítólagos zempléni sírját és a „szomorú tor” kifejezésre vonatkoztatták.

Története

[szerkesztés]

A települést 1451-ben említik először. A középkorban a homonnai uradalom része volt, a 16. századtól a Dravetzky, a Hadik-Barkóczi család és más nemesek birtoka. 1715-ben 12 háztartása és 6 lakatlan háza volt. 1787-ben 60 házában 488 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSALOBINA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Domása, és Matyasócz között; határja dombos, fekete, és veres agyagos, földgye 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdeje van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik; piatza Varannón van.[2]

1828-ban 62 háza és 473 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsalobina, Zemplén vm. tót f. ut. p. Homonnához 2 mfldnyire: 466 r. kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 844 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Bideskuthy.[3]

1869-ben 612 volt a lakosok száma. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Újszomotor, azelőtt Zsalobina, a hasonnevű patak mellett fekvő tót kisközség 114 házzal és 655 róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasútja Varannó. Már 1451-ben a Drugethek birtoka s ekkor Zalabina néven van említve. 1551-ben Zent-Jánosy Lajost s 1562-ben Olchváry Györgyöt iktatják némely részeibe, a mikor Salobinának írják. Az 1598-iki összeírásban a homonnai urakon kívül még Szent-Jánosy Kristóf özvegye és Révay Gábor vannak birtokosaiként említve. 1658-ban a Barkóczyakat iktatják itt be s ekkor Zalobinya néven szerepelt, mikor pedig 1747-ben Draveczky László szerzi meg itt a maga részét, Zalubina alakban merül fel. Később a Barkóczyak mellett még a gróf Szirmay és a Bydeskuthy családok is földesurai s most a gróf Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. 1778-ban földrengés volt e vidéken, mely az 1765-ben épült róm. kath. templomot is romba döntötte, de ezt ismét felépítették. Ide tartozik Czigánytelep és Behanócz-puszta, mely már a XV. században Behanoch és Byhanocz alakban községként van említve. A Drugethek birtoka volt; 1598-ban a Révayaknak is van benne részbirtokuk. Azután a Barkóczyaké lett. A XVIII. század elején már puszta és Zbehanócz néven említik.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 536-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1280 lakosából 1257 szlovák volt.

2011-ben 802 lakosából 689 szlovák és 88 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

[szerkesztés]