iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Óhíd
Óhíd – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Óhíd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óhíd
Háztetők hátterében a Szent Imre templomtorony csúcsa
Háztetők hátterében a Szent Imre templomtorony csúcsa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaszentgróti
Jogállásközség
PolgármesterNagy Miklós (független)[1]
Irányítószám8342
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség489 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 37″, k. h. 17° 09′ 51″46.960278°N 17.164167°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 37″, k. h. 17° 09′ 51″46.960278°N 17.164167°E
Óhíd (Zala vármegye)
Óhíd
Óhíd
Pozíció Zala vármegye térképén
Óhíd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óhíd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Óhíd község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Óhíd Zala vármegye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Sümeg között fekvő község. A település a KeszthelyVindornyaszőlősSzalapaJánosháza között húzódó 7331-es út mellett terül el, de egy rövid bekötőúton (73 166-os út) összeköttetésben áll Mihályfa településen keresztül a Sümeg–Szalapa közti 7328-as úttal is. Egy szakaszon közvetlenül a település határa mellett halad el a Kisgörbő-Zalaszentgrót közt húzódó 7334-es útis, de nem lép be óhídi közigazgatási területre.

Óhídra Zalaszentgrótról mintegy tíz autóbusz közlekedik naponta, amelyek többsége helyközi és távolsági járat, így továbbközlekednek Sümeg, Veszprém, Keszthely és Budapest felé.

Története

[szerkesztés]

A falu egy részének első említése 1406-ból való. A XV. században teljesen nemesi település volt. A törökök ellen erődítmény létesült a településen, de mindezek ellenére többször behódolt, ám mindig csak pár évig fizethetett adót. A törökellenes harcban Óhíd teljesen függetlenül működött, ezért Szentgrót kapitánya többször panaszt is emelt a település ellen.

A 18. században nagyobb változásokon ment át a település. Nőtt a nem nemesek (elsősorban jobbágyok) aránya, amely ekkor már mintegy 50%-ot tett ki. A század elején tanítót fogadott Óhíd, templomát 1733-ban emelte, így egyre vonzóbbá vált a beköltözésre a környező településeken élők számára. 1785-re már 690 fő volt lakóinak száma.

A 1920. században a földművelés mellett az állattenyésztés vált általános jövedelemforrássá, de több iparos is műhelyt nyitott a faluban. 1922-ben 1000 főnél népesebb településsé vált, így nagyközségi rangot kapott. 1952-től van autóbusz-összeköttetése Sümeggel. A városok felé történő ingázás az 1960-as években indult meg, de később a településről való elvándorlás is jelentőssé vált.

Zala és Veszprém vármegye határán, egy kis völgykatlanban fekvő település, melyet a Fenyősi-patak szel át. A környező települések között központi szerepet tölt és tölt be napjainkban is a település. A falu szőlőbirtokai a Huszonya-hegyen találhatók, a dombok gerincéről kitűnő kilátás nyílik Sümeg felé, a Somlóra és a Ság hegyre. Az óhídi szállásadók természetjáró programokkal a Huszonya-hegyen kitűnő pinceszerekkel, tájjellegű specialitásokkal várják a turistákat.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vadkerti Antal (független)[3]
  • 1994–1998: Vadkerti Antal (független)[4]
  • 1998–2002: Hársfalvi Károly (független)[5]
  • 2002–2006: Hársfalvi Károly (független)[6]
  • 2006–2010: Molnár András (független)[7]
  • 2010–2014: Molnár András (független)[8]
  • 2014–2019: Molnár András (független)[9]
  • 2019–2024: Nagy Miklós (független)[10]
  • 2024– : Nagy Miklós (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
609
591
595
536
489
498
489
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,4%, cigány 3%. A lakosok 74,9%-a római katolikusnak, 1,8% reformátusnak, 6,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (16% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Millenniumi Park
  • Hősök szobra
  • Templom

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Óhid települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  9. Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  11. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]