Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. Legközelebbi rokonai a horvát, a bosnyák, a szerb és a montenegrói nyelv; de ezektől lényegesen jobban különbözik, mint ahogy azok egymástól. Körülbelül kétmillióan beszélik, túlnyomórészük az anyaországban, valamint Ausztriában (Karintiában), Olaszországban (Friuli határ menti területein és Trieszt környékén), valamint Magyarországon Szentgotthárd környékén. Van két változata amely egyesek szerint bír nyelvi normával, az egyik a vend nyelv, amit Magyarországon is beszélnek, a másik a réziai nyelv, amelyet az olaszországi szlovén kisebbség egy része használ. (Lásd Fran Ramovš nyelvjárási térképét.)

Szlovén nyelv slovenščina
Beszélik	Szlovénia, Ausztria, Olaszország, Horvátország, Magyarország, emigránsok számos más országban
Terület	Közép-Európa
Beszélők száma	kb. 2,2 millió fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Balti-szláv nyelvek     Szláv nyelvek      Déli csoport       Nyugati alcsoport
Írásrendszer	Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Szlovénia, Európai Unió, regionális/kisebbségi nyelvként Ausztria, Olaszország, Magyarország
Nyelvkódok
ISO 639-1	sl
ISO 639-2	slv
A Wikimédia Commons tartalmaz slovenščina témájú médiaállományokat.

A nyelv Szlovéniában hivatalos nyelv, ezen kívül az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is.

A szlovén ábécé

A szlovén nyelvet a latin ábécé betűivel írják.

A betűk: A, B, C, Č, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž

A betűk nevei: a, be, ce, če, de, e, fe, ge, he, i, je, ke, le, me, ne, o, pe, re, se, še, te, u, ve, ze, že (a mássalhangzók neveiben az e-t elmosódott ö-vel [ə] ejtik.)

A kiejtés

Hangsúly

A szlovén nyelvben a hangsúly szabad, azaz bármelyik szótagra eshet. A helyesírásban a hangsúlyt nem jelölik, nyelvészeti témájú, illetve oktatási anyagokban azonban használják a következő jelöléseket:

• éles ékezet: hangsúlyos hosszú zárt magánhangzók (á, é, í, ó, ú)
• kúpos ékezet: hangsúlyos hosszú nyílt magánhangzók (ê, ô)
• tompa ékezet: hangsúlyos rövid nyílt magánhangzók (à, è, ì, ò, ù)
• ékezet nélkül: hangsúlytalan magánhangzók (a, e, i, o, u)

Magánhangzók

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is. Hosszú magánhangzó csak hangsúlyos szótagban fordul elő.

• a – hosszan mint a magyar á [a:], röviden ennek rövid változata (palócos a) [a]: hvala ['xva:la]
• e – kiejtése többféle lehet:
  • hosszan, mint a magyar é (zárt; é) [e:]: cesta ['ʦe:sta]
  • hosszan, mint egy hosszú magyar e (népies ēre – erre; nyílt; ê) [ɛ:] ena ['ɛ:na]
  • általában hangsúlytalanul, utolsó szótagban ö-szerű hang (schwa), ez általában ragozás közben kiesik (e) [ə]: pes [pəs]
  • hangsúlytalanul, mint a magyar e [ɛ]: ure ['u:rɛ]
• i – mint a magyar í, i hangok [i:], [i]: živijo ['ʒi:vijɔ]
• o – kiejtése többféle lehet:
  • hosszan, mint a magyar ó (zárt; ó) [o:]: pošta ['po:ʃta]
  • hosszan, mint az angol law-ban az aw (nyílt; ô) [ɔ:]: ona ['ɔ:na]
  • hangsúlytalanul, mint az angol hot-ban [ɔ]: pozor [pɔ'zɔ:r]
• u – mint a magyar ú, u hangok [u:], [u]: suša ['su:ʃa], kruh [krux]

Mássalhangzók

A b, c, d, f, g, j, k, p, t, z betűket ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban: beda ['be:da], cula ['ʦu:la], delo ['de:lɔ], figa ['fi:ga], goba ['go:ba], jeza ['je:za], kolo [kɔ'lo:], pipa ['pi:pa], teta ['tɛ:ta], zima ['zi:ma].

A többi betű kiejtése:

• č – mint a magyar cs [t͡ʃ]: čelo ['t͡ʃɛ:lɔ]
• dz – mint a magyar dz [d͡z]: odzivi [ɔ'd͡zi:vi]
• dž – mint a magyar dzs [d͡ʒ]: džungla ['d͡ʒu:ŋgla]
• h – mint az technika h-ja [x]: hiša ['xi:ʃa]
• l – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor (és a múlt idő jeleként mindig) mint a magyar l [l]: žal [ʒa:w], leto ['le:tɔ]
• m – f, v előtt kissé ajakkal képzett [ɱ], máskor mint a magyar m [m]: simfonija [siɱfɔ'ni:ja]
• n – k, g előtt mint a leng n-je [ŋ], máskor mint magyar n [n]: banka ['ba:ŋka]
• r – mássalhangzók előtt, között előtte egy ö-szerű hangot ejtünk [ər], máskor mint a magyar r [r]: rdeča [ər'de:t͡ʃa], riba ['ri:ba]
• s – magyar sz [s]: soba ['sɔ:ba]
• š – magyar s [ʃ]: šoba ['ʃo:ba]
• v – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor mint a magyar v [v]: cerkev ['ʦe:rkɛw], voda ['vɔ:da]
• ž – magyar zs [ʒ]: žoga ['ʒo:ga]

Az dj, lj, nj, tj kapcsolatokat mindig különálló betűkként ejtjük ([d], [l], [n], [t] + [j]), de mássalhangzók előtt és szó végén a j-t általában nem ejtik: Ljubljana [ljub'lja:na], kranjski ['kra:nski].

Zöngés mássalhangzók zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén zöngétlenednek: dež [de:ʃ].

Zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésednek: glasba ['gla:zba].

Nyelvtan

A kettes szám

Az indoeurópai nyelvek közül a szlovén az egyike azon kevés nyelvnek, amelyek megőrizték a kettes számot. Tehát figyelni kell, hogy ha két személyről van szó, akkor mindig a kettes számot kell használni, nem a többes számot, mint más nyelvekben.

A névelő

A szlovénban nincs sem határozott, sem határozatlan névelő: To je hiša. – Ez ház. – Ez egy ház. – Ez a ház.

A főnév

A szlovénben három nemet – hím-, nő- és semlegesnemet – különböztetünk meg. A szótárakban a főnevek egyes számú alany- és birtokos esetét találjuk, melyekből megállapíthatjuk a főnév nemét, és egyúttal az alkalmazandó ragozási típust is.

A szlovén főnévnek hat esete van: alanyeset (A), birtokos eset (B), részes eset (R), tárgyeset (T), elöljárós eset (locativus – L), eszközhatározós eset (E). Megjegyzendő, hogy élettelen főnév esetén az tárgyeset egyes számban megegyezik az alanyesettel, élő főnév esetén pedig a birtokos esettel.

A hímnemű főnevek ragozása

Példa: korak [kɔˈraːk] lépés (a hangsúly a ragozás során nem változik)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	korak	koraka	koraki
B	koraka	korakov	korakov
R	koraku	korakoma	korakom
T	korak	koraka	korake
L	koraku	korakih	korakih
E	korakom	korakoma	koraki

Azok a hímnemű főnevek, amelyek a -c, -č, -dž, -j, -š, -ž-re végződnek, a névszóragozás közben minden -o- toldalékrész -e--re változik.

Példa: mesec [ˈmeːsɛʦ] hónap (a hangsúly a ragozás során nem változik)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	mesec	meseca	meseci
B	meseca	mesecev	mesecev
R	mesecu	mesecema	mesecem
T	mesec	meseca	meseci
L	mesecu	mesecih	mesecih
E	mesecem	mesecema	meseci

Számos olyan hímnemű főnevet találhatunk, amelynek utolsó mássalhangzóját megelőző magánhangzója félhangzó, az e-vel írt [ə] hang. Ez a hang a ragozás közben kiesik, tehát csak alanyesetben (illetve élettelennél tárgyesetben) látható.

Példa: zvezek [ˈzveːzək] füzet (a hangsúly a ragozás során nem változik)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	zvezek	zvezka	zvezki
B	zvezka	zvezkov	zvezkov
R	zvezku	zvezkoma	zvezkom
T	zvezek	zvezka	zvezki
L	zvezku	zvezkih	zvezkih
E	zvezkom	zvezkoma	zvezki

A -r tövű, két- vagy több szótagú szavak a ragozás során egy -j- hanggal bővülnek, és egyúttal végbemegy az -o- → -e- csere is. Ez a bővülés elmarad, ha az -r előtti hang az [ə], és ragozás közben kiesik. Ezek a szavak az előzőekben említett módszer szerint ragozódnak.

Példa: natakar [naˈtaːkar] pincér (a hangsúly a ragozás során nem változik)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	natakar	natakarja	natakarji
B	natakarja	natakarjev	natakarjev
R	natakarju	natakarjema	natakarjem
T	natakarja	natakarja	natakarje
L	natakarju	natakarjih	natakarjih
E	natakarjem	natakarjema	natakarji

Magánhangzóra végződő hímnemű főnevek ragozása

Ezek a főnevek úgy ragozódnak, mint a nőnemű főnevek. Az előttük álló melléknevek, névmások azonban hímneműek maradnak.

Példa: sluga [ˈsluːga] szolga (a hangsúly a ragozás során nem változik)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	sluga	slugi	sluge
B	sluge	slug	slug
R	slugi	slugama	slugam
T	slugo	slugi	sluge
L	slugi	slugah	slugah
E	slugo	slugama	slugami

Egyes szavak (főként a véghangsúlyosak) bővülhetnek -j- hanggal, pl: bife, viski, avto stb.

Nőnemű főnevek ragozása

A nőnemű főnevek általában -a-ra végződnek és birtokos esetük -e.

Példa: hiša [ˈxiːʃa] ház (a hangsúly a ragozás során nem változik)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	hiša	hiši	hiše
B	hiše	hiš	hiš
R	hiši	hišama	hišam
T	hišo	hiši	hiše
L	hiši	hišah	hišah
E	hišo	hišama	hišami

Vannak olyan nőnemű szavak, amelyek mássalhangzóra végződnek. Ezek birtokos esetben -i végződésűek. Minden -ost végű főnév így ragozódik!

Példa: pomlad [pɔmˈlaːt] tavasz (a hangsúly a ragozás során nem változik)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	pomlad	pomladi	pomladi
B	pomladi	pomladi	pomladi
R	pomladi	pomladima	pomladim
T	pomlad	pomladi	pomladi
L	pomladi	pomladih	pomladih
E	pomladjo	pomladima	pomladimi

Példa: jed [jeːt] étel (a hangsúly a ragozás során változik, csak E. 1., 3., 4., 5.-ben marad a tőn, a többi esetben a rag hangsúlyos)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	jed	jedi	jedi
B	jedi	jedi	jedi
R	jedi	jedema	jedem
T	jed	jedi	jedi
L	jedi	jedeh	jedeh
E	jedjo	jedema	jedmi

Számos nőnemű főnév hangsúlytalan -ev szótagra végződik, melyből ragozás során az -e- eltűnik (hangkivetés).

Példa: pesnitev [pɛsˈniːtəw] költemény (a hangsúly a ragozás során nem változik)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	pesnitev	pesnitvi	pesnitve
B	pesnitve	pesnitev	pesnitev
R	pesnitvi	pesnitvama	pesnitvam
T	pesnitev	pesnitvi	pesnitve
L	pesnitvi	pesnitvah	pesnitvah
E	pesnitvijo	pesnitvama	pesnitvami

Semlegesnemű főnevek ragozása

Ezek a főnevek -o-ra, vagy -e-re végződnek. Az -e-re végződő szavak esetében ragozás közben az -o- ragrész -e--re változik.

Példa: mesto [ˈmeːstɔ] város (a hangsúly a ragozás során nem változik)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	mesto	mesti	mesta
B	mesta	mest	mest
R	mestu	mestoma	mestom
T	mesto	mesti	mesta
L	mestu	mestih	mestih
E	mestom	mestoma	mesti

Egyes szavak ragozás közben egyes szám alany és tárgyeset kivételével -t-, -n-, -s- hangokkal bővülnek, valamint a bővült hang előtti szótagra ugrik a hangsúly.

Példák: tele [ˈtɛːlɛ] borjú; breme [ˈbrɛːmɛ] teher; telo [tɛˈloː] test

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	tele; breme; telo	teleti; bremeni; telesi	teleta; bremena; telesa
B	teleta; bremena; telesa	tele; breme; telo	tele; breme; telo
R	teletu; bremenu; telesu	teletoma; bremenoma; telesoma	teletom; bremenom; telesom
T	teleto; bremeno; telesa	teleti; bremeni; telesi	teleta; bremena; telesa
L	teletu; bremenu; telesu	teletih; bremenih; telesih	teletih; bremenih; telesih
E	teletom; bremenom; telesom	teletoma; bremenoma; telesoma	teleti; bremeni; telesi

Névmások

Személyes névmások

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	jaz [a]	midva [iː]	mi [iː]
B	mene [ɛː] (me)	naju [aː] (naju)	nas [a] (nas)
R	meni [ɛː] (mi)	nama [aː] (nama)	nam [a] (nam)
T	mene [ɛː] (me)	naju [aː] (naju)	nas [a] (nas)
L	meni [ɛː]	naju [aː]	nas [a]
E	menoj / mano [oː]/[aː]	nama [aː]	nami [aː]
A	ti [iː]	vidva [iː]	vi [iː]
B	tebe [ɛː] (te)	vaju [aː] (vaju)	vas [a] (vas)
R	tebi [ɛː] (ti)	vama [aː] (vama)	vam [a] (vam)
T	tebe [ɛː] (te)	vaju [aː] (vaju)	vas [a] (vas)
L	tebi [ɛː]	vaju [aː]	vas [a]
E	teboj / tabo [oː]/[aː]	vama [aː]	vami [aː]
A	on [ɔ]	onadva [ɔː]	oni [ɔː]
B	njega [ɛː] (ga)	njiju [iː] (ju)	njih [i] (jih)
R	njemu [ɛː] (mu)	njima [iː] (jima)	njim [i] (jim)
T	njega [ɛː] (ga)	njiju [iː] (ju)	njih [i] (jih)
L	njem [ɛː]	njiju [iː]	njih [i]
E	njim [iː]	njima [iː]	njimi [iː]

A táblázatban dőlt betűvel a hangsúlyos hangok vannak jelölve, mellettük a hangsúlyos hang kiejtése is megtalálható. Zárójelben a névmás hangsúlytalan alakja látható.

Visszaható névmás

A visszaható névmásnak nincs alanyesetű alakja: –, sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː] (si), sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː], sebeoj / sabo [oː]/[aː] (magam…). A zárójelben a hangsúlytalan alakok láthatók. A hangsúlytalan se visszaható igéket alkot: česati – česati se [aː] (fésül – fésülködik).

Kérdő névmások

• kdo? – koga?, komu?, koga?, kom?, kom? (mind [oː]) – (ki?)
• kaj? [aː] – česa? [eː], čemu? [eː], kaj [aː], čem? [eː], čim? [iː] – (mi?)

Vonatkozó névmások

• kdor – kogar, komur, kogar, komer, komer (mind [oː]) – (aki)
• kar? [a] – česar [eː], čemur [eː], kar [a], čemer [eː], čimer [iː] – (ami)

Mutató névmások

A mutató névmások a következők: ta [taː] (ez), tisti [ˈtiːsti] (az), ono [ˈɔːnɔ] (ő, az) (a hangsúly nem változik, a szótőn marad)

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	ta, ta, to	ta, ti, ti	ti, te, ta
B	tega, te, tega	teh	teh
R	temu, tej, temu	tema	tem
T	ta, to, to	ta, ti, ti	te, te, ta
L	tem, tej, tem	teh	teh
E	tem, to, tem	tema	temi
A	tisti, tista, tisto	tista, tisti, tisti	tisti, tiste, tista
B	tistega, tiste, tistega	tistih	tistih
R	tistemu, tisti, tistemu	tistima	tistim
T	tisti, tisto, tisto	tista, tisti, tisti	tiste, tiste, tista
L	tistem, tisti, tistem	tistih	tistih
E	tistim, tisto, tistim	tistima	tistimi
A	oni, ona, ono	ona, oni, oni	oni, one, ona
B	onega, one, onega	onih	onih
R	onemu, oni, onemu	onima	onim
T	oni, ono, ono	ona, oni, oni	one, one, ona
L	onem, oni, onem	onih	onih
E	onim, ono, onim	onima	onimi

Melléknév

Általában a jelzők szerepét töltik be. Három nemük van, illeszkednek a jelzett szó neméhez.

Melléknévként ragozódnak:

• az en/eden [ɛn]/[ˈɛːdən] tőszámnév;
• a sorszámnevek;
• a birtokos melléknevek;
• a melléknévi névmások

Példa: lep, -a, -o [leːp]/[ˈleːpa]/[ˈleːpɔ] szép (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Hímnemű melléknevek ragozása

Hímnemű főnevek előtt állnak.

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	lep	lepa	lepi
B	lepega	lepih	lepih
R	lepemu	lepima	lepim
T	lep	lepa	lepe
L	lepem	lepih	lepih
E	lepim	lepima	lepimi

Nőnemű melléknevek ragozása

Nőnemű főnevek előtt állnak.

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	lepa	lepi	lepe
B	lepe	lepih	lepih
R	lepi	lepima	lepim
T	lepo	lepi	lepe
L	lepi	lepih	lepih
E	lepo	lepima	lepimi

Semlegesnemű melléknevek ragozása

Semlegesnemű főnevek előtt állnak.

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
A	lepo	lepi	lepa
B	lepega	lepih	lepih
R	lepemu	lepima	lepim
T	lepo	lepi	lepi
L	lepem	lepih	lepih
E	lepim	lepima	lepimi

Számnevek

Tőszámnevek

A tőszámnevek közül az en/ena/eno – eden/ena/eno a melléknevek mintájára ragozódik.

	2		3		4		5
A	dva [aː]	dve [eː]	trije [iː]	tri [iː]	štirje [iː]	štiri [iː]	pet [eː]
B	dveh [eː]	dveh [eː]	treh [eː]	treh [eː]	štirih [iː]	štirih [iː]	petih [ɛː]
R	dvema [eː]	dvema [eː]	trem [eː]	trem [eː]	štirim [iː]	štirim [iː]	petim [ɛː]
T	dva [aː]	dve [eː]	tri [iː]	tri [iː]	štiri [iː]	štiri [iː]	pet [eː]
L	dveh [eː]	dveh [eː]	treh [eː]	treh [eː]	štirih [iː]	štirih [iː]	petih [ɛː]
E	dvema [eː]	dvema [eː]	tremi [eː]	tremi [eː]	štirimi [iː]	štirimi [iː]	petimi [ɛː]

Az oba/obe a dva/dve mintájára ragozódik.

6-tól 99-ig a számnevek a pet mintájára ragozódnak.

Sorszámnevek

A sorszámnevek a melléknevek mintájára ragozódnak.

A semlegesnemű alakok mind -o-ra végződnek a tretje kivételével.

Az ige

A létige ragozása

A szlovén létige a biti [ˈbiːti] (lenni).

Jelen idő

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
1.	sem [sɛm]	sva [sva]	smo [smɔ]
2.	si [si]	sta [sta]	ste [stɛ]
3.	je [jɛ]	sta [sta]	so [sɔ]

A tagadó alak egy ni- [niː] szótaggal bővül, ami mindig hangsúlyos, pl: nisem, nisva, nismo, …
 

Múlt idő

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
1.	sem bil/bila/bilo [sɛm] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ]	sva bila/bili/bili [sva] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː]	smo bili/bile/bila [smɔ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla]
2.	si bil/bila/bilo [si] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ]	sta bila/bili/bili [sta] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː]	ste bili/bile/bila [stɛ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla]
3.	je bil/bila/bilo [jɛ] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ]	sta bila/bili/bili [sta] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː]	so bili/bile/bila [sɔ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla]

A tagadó alak egy ni- [niː] szótaggal bővül, ami mindig hangsúlyos, pl: nisem bil/bila/bilo, nisva bil/bila/bilo, nismo bil/bila/bilo, …
 

Jövő idő

	Egyes szám (I)	Kettes szám (II)	Többes szám (X)
1.	bom [boːm]	bova [ˈboːva]	bomo [ˈboːmɔ]
2.	boš [boːʃ]	bosta [ˈboːsta]	boste [ˈboːstɛ]
3.	bo [boː]	bosta [ˈboːsta]	bodo [ˈboːdɔ]

A tagadó alak egy hangsúlytalan ne [nɛ] szócskéval bővül, pl: ne bom, ne boš, ne bo, …

A szabályos igék jelen idejű ragozása

A szlovén igék ragozása a főnévi igenévből indul ki. Ennek jele általában a -ti szótag, ami mindig hangsúlytalan. Ezt a szótagot elhagyva kapjuk meg az ige tövét. A megmaradó magánhangzót nevezzük az ige tőhangzójának, ehhez kapcsolódnak a személyragok (-m, -š, – | va, -ta, -ta | -mo, -te, -jo), melyek mindig hangsúlytalanok. Példák:

• delati [ˈdeːlati] (dolgozni): delam, delaš, dela – delava, delata, delata – delamo, delate, delajo
• piti [ˈpiːti] (inni): pijem, piješ, pije – pijeva, pijeta, pijeta – pijemo, pijete, pijejo
• dati [ˈdaːti] (adni): dam, daš, da – dava, dasta, dasta – damo, daste, dajo

Az igék múlt idejű melléknévi igeneve

Úgy képezzük, hogy a főnévi igenév -ti képzőjét -l-re cseréljük ha a tő magánhangzóra végződik, ha mássalhangzóra, akkor pedig -el-re ([ə]!); nőnemben és semlegesnemben még kap egy -a ill. -o végződést is…. Példák:

• delati – delal/delala/delalo
• piti – pijel/pijela/pijelo
• dati – dal/dala/dalo
• nesti [ɛː] – nesel/nesla/neslo [eː]

Rendhagyó képzésűek:

• jesti – jedel/jedla/jedlo (mind [eː])
• krasti – kradel/kradla/kradlo (mind [aː])
• peči [ɛː] – pekel/pekla/peklo [eː]

Az igék múlt ideje

A múlt idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jelen idejű alakjából áll össze. Példa:

• delati: delal sem, delal si, delal je – delala sva, delala sta, delala sta – delali smo, delali ste, delali so

Az igék jövő ideje

A jövő idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jövő idejű alakjából áll össze. Példa:

• delati: delal bom, delal boš, delal bo – delala bova, delal bosta, delal bosta – delali bomo, delali boste, delali bodo

Az ige jelen idejű feltételes módja

A jelen idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:

• delati: bi delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi delali/delale/delala (mindhárom személyben)

Az ige múlt idejű feltételes módja

A múlt idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából, a bil/bila/bilo szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:

• delati: bi bil/bila/bilo delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delali/delale/delala (mindhárom személyben)

Az ige felszólító módja

Az ige Esz. 1. sz.-től függően képezzük a felszólító módú alakokat.

• -am tövűeknek -aj: odgovarjati – odgovarjam – odgovarjaj!
• -ujem tövűeknél -uj: kupiti – kupujem – kupuj!
• -im, -em tövűeknél -i: sumiti – sumim – sumi!, razumeti – razumem – razumi!
• -jem, -m tövűeknél -j: piti – pijem – pij!, dati – dam – daj!

A folyamatos melléknévi igenév

Ezt az igealakot az ige jelen idejű tövéből képezzük:

• plavati – plavam – plavajoč ([aː] – [aː] – [oː]) úszó
• hvaliti – hvalim – hvaleč ([iː] – [aː] – [ɛ]) dicsérő
• piti – pijem – pijoč ([iː] – [iː] – [oː]) ivó
• pisati – pišem – pišoč ([iː] – [iː] – [oː]) író
• jesti – jem – jedoč ([eː] – [eː] – [oː]) étkező

A befejezett melléknévi igenév

Ezt az igealakot a főnévi igenév tövéből képezzük:

• -ati-ra végződők: obdelati – obdelan ([eː] – [eː]) feldolgozott
• -eti-re végződők: želeti – želen ([eː] – [ɛ]) kívánt
• -iti-re végződők: obkrožiti – obkrožen ([iː] – [oː]) körülzárt
• más magánhangzó + -ti-re végződők: segniti – segnit ([iː] – [iː]) elrothadt
• mássalhangzó + -ti-re végződők: pretresti – pretresen ([eː] – [eː]) megrendített

A szenvedő szerkezet

Képzésekor a befejezett melléknévi igenevet használjuk.

Cankarjev dom so zgradili l. 1989. – A Cankar Központot 1986-ban építették.

Cankarjev dom je bil zgrajen l. 1989. – A Cankar Központ 1986-ban épült.

A szupinum

A főnévi igenévből képezzük, annak végső -i-jének elhagyásával: piti – pit. Magyarra célhatározói szerepű főnévi igenévvel fordítjuk. Ez csak a beszélt nyelvre igaz, az irodalmi nyelv a főnévi igenevet használja.

Grem spat. – Megyek aludni. (beszélt), de Grem spati. – Megyek aludni. (irodalmi)

Az elöljárószó

Az elöljárószók mindig valamilyen esetet vonzanak:

• Birtokos esettel: brez, blizu, do, iz, izmed, mimo, namesto, nasproti, od, okoli, okrog, prek(o), razen, s, sredi, z, zaradi, zraven
• Részes esettel: h, k, kljub, naspróti, próti
• Tárgyesettel: čez, med, na, nad, ob, pred, po, pod, skozi, v, za, zoper
• Lokatívusszal: na, o, ob, po, pri, v
• Eszközhatározós esettel: med, nad, pod, pred, s, z, za

Példaszöveg

Vsi ljudje se rodijo svobodni in imajo enako dostojanstvo in enake pravice. Obdarjeni so z razumom in vestjo in bi morali ravnati drug z drugim kakor bratje.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Dialektusok

A szlovén nyelv több mint hetven dialektusra oszlik amelyek az Alpok, a Dinári-hegység és a pannon dombság vidékein találhatók, de csak 48 nyelvjárás, ami alaposabban ismert. Két dialektus, amely ezen régió két szélén található, gyakorlatilag önállósult a szlovéntől, mivel nyelvi jegyeik nagy fokú különbséget mutatnak.

A szlovén dialektus csoportok az alábbiak:

• Dolenjskai
• Gorenjskai
• Karintiai (szlovénül Koroškai)
• Tengermelléki (szlovénül Primorskai)
• Stájer (szlovénül Štajerskói)
• Pannon
• Rovtarskai
• Kočevski

Vend

A vend (prekmurščina, prekmürščina) a legnagyobb dialektusa a pannon csoportnak. A 19–20. században vita tárgya volt, hogy tekinthető-e a szlovén nyelv részének. A két világháború között a magyar revíziós szellemű történetírás hamis és tudománytalan elméletekkel próbálta meg a szláv nyelvektől elvonatkoztatni. Ma is vitatkoznak a vend nyelvi, vagy nyelvjárási jellegét illetően, olyanképpen, hogy tekinthető-e második szlovén nyelvi normának.

A vendnek a szlovéntól jóval eltérőbb szókészlete, kiejtése és ragozása van, sőt rendelkezik külön irodalmi nyelvvel is. 1920-ig a Muravidék és a Vendvidék oktatásában, sajtójában, sőt közigazgatásában használták. Ma az A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya értelmében akár regionális nyelvnek is be lehetne sorolni, de sem Szlovéniában, sem Magyarországon nem tettek lépéseket ennek érdekében.

Réziai

A réziai Olaszországban használatos. Szintén alakított ki - ugyan nem teljes - irodalmi formát, valamint lexikai és nyelvtani sajátosságai is nagy fokú eltéréseket mutatnak. A vendhez hasonlóan a réziait is elzártság alakította ki, amelyre hatást gyakoroltak az őt körülvevő újlatin nyelvek, mint az olasz, velencei és friuli nyelvek. Sajnos a réziai nyelv beszélőinek száma nem emelkedik másfélezer fölé, s nincs remény arra, hogy fennmaradhat. A regionális nyelvről szóló okmány értelmében szintén lehet akár ebbe a kategóriába sorolni, de ez még mindig nem történt meg. Ennek oka, hogy akár a réziai, akár a vend esetében ott a háttérben a szélsőséges, szlovénellenes politika. Ezért a szlovének úgy érzik, ha elismernék, hogy ez a két önállósult dialektus nyelv, akkor igazat adnának az ellenük ungorkodó szélsőségeseknek.

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia szlovén nyelvű változatát!

• Magyar–szlovén szótár és szlovén–magyar szótár a Wikiszótárban, a szabad szótárban
• Szlovén útiszótár (magyarul)
• Slovenski jezik – Slovene Linguistic Studies (angolul)