iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.m.wikipedia.org/wiki/Szegedi_Nemzeti_Színház
Szegedi Nemzeti Színház – Wikipédia
Wikipédia

Szegedi Nemzeti Színház

színházépület
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 10. 6 változtatás vár ellenőrzésre.

A Szegedi Nemzeti Színház 1883-ban épült a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cége által eklektikus, neobarokk stílusban. 1883. október 14-én nyitották meg, 1885-ben leégett, de 1886-ban kisebb változtatásokkal helyreállították. Mai nevébe a Nemzeti jelzőt 1945-ben kapta, Magyarországon harmadikként.[1]

Szegedi Nemzeti Színház
TelepülésSzeged
Megnyitás1883
Építész(ek)Fellner és Helmer
Hasznosítása
Felhasználási területszínházépület
Elhelyezkedése
Szegedi Nemzeti Színház (Szeged belvárosa)
Szegedi Nemzeti Színház
Szegedi Nemzeti Színház
Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 15′ 13″, k. h. 20° 09′ 06″46.253572°N 20.151672°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 13″, k. h. 20° 09′ 06″46.253572°N 20.151672°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az épület története

szerkesztés
 
A Szegedi Nemzeti Színház

Tervezése, építése

szerkesztés

Neves építészek alkotása a Szegedi Nemzeti Színház, számos színházat tervezett a Fellner & Helmer cég Európa-szerte,[2] a monarchia területén is, köztük a pesti Népszínházat (1872–1875) (ez utóbbit 1966-ban bontották le a Blaha Lujza téren mint Nemzeti Színházat), a pesti Vígszínházat (1895–1896), a fiumei (1883), pozsonyi (1886), tatai (1889), a kecskeméti[3] (1896), a nagyváradi (1895–1899), zágrábi (1895–1898), nyitrai (1901 után), győri (1903 után), a kolozsvári (1904-1906) színházakat,[4] épületeik stílusa a bécsi barokk formavilágát idézi. Megrendelésre más stílusban is dolgoztak, jó példa erre éppen a szegedi Holzer-ház (1882), amelyet ónémet stílusban terveztek.[5]

Az 1879-es szegedi nagy árvíz[6] után rövid idő alatt újjáépült Szeged. A 19. század utolsó évtizedeiben gyarapodásnak indult Szeged lakossága, alkalmas volt az idő egy állandó vidéki színház építésére, országosan is az 1870–1880-as években már szerveződtek a vidéki vándor színészközösségek, s mint fent is jeleztük, egész Európában épültek vidéki nagy városokban színházak. Szegeden a lebontott vár helyén a Bástya, a Vörösmarty, a Deák Ferenc és a Wesselényi utca által határolt telket jelölték ki a színház számára. Az új színházépület terveit a köztörvényhatósági bizottság 1881 júliusában egyhangúlag elfogadta. A legolcsóbb ajánlatot tévő Jiraszek Nándor és Krausz Lipót cégére bízták a megvalósítást. A szegedi színháznak használt díszleteket vásároltak az éppen leégett bécsi Ringszínháztól.

A városi vezetők közt vita folyt arról, hogy a tűzjelző[7] az új színház tetején legyen-e vagy a megmagasított városháza épülő tornyának tetején. Most az utókornak ebből az a haszna, hogy megbíztak egy korabeli fényképészt, Letztert, hogy különböző magas pontokról fényképezze le a várost. Neki köszönhetjük, hogy a szegedi első színházról is van fénykép.

1883 szeptemberében elkészült a színház külső része. A színház belső munkáival is haladtak közben, helybeli kárpitosmesterek, Steifmann és Léderer Mihály vállalkozók végezték a kárpitos munkákat. A színház mennyezetének freskóit (Múzsa, Tragédia, Tánc és Zene) Mannheimer Gusztáv festette.

Korabeli tudósítások szerint a Szegedi Nemzeti Színház kívül kékes hamuszínt kapott, belül vöröses aranyszínt. 1883 júniusában a budapesti Schlick-féle vasgyárból leszállították a vasfüggönyt, júliusban elhelyezték a nézőtéren a Szmollény Nándor és Böhm Antal asztalosok által készített székeket. Augusztusban leszállította a Geschomer cég a bronz csillárt, szeptemberben már gázvilágítási próbát tartottak. A homlokzaton elhelyezték a múzsák szobrait. Steimann Frigyes megnyitotta a színház éttermét.

1883. október 14-én maga Ferenc József osztrák császár, Magyarország apostoli királya nyitotta meg a Szegedi Nemzeti Színházat.[8]

Az épület leégése után

szerkesztés
 
A szegedi Városi Színház, 1926-ban

A Szegedi Nemzeti Színház a megnyitástól számított 18 hónapon belül, 1885. április 22-én leégett, de a város vezetése nagyon hamar intézkedett a helyreállításáról. A bécsi Fellner & Hellmer cég a korábbi tervet a nagyobb tűzbiztonság érdekében átalakította. Ennek megfelelően a színpad tetőzetét fa helyett vas fedélszékre helyezték. A tetőt megemelték, így az egész épület megjelenése kiérleltebb, gazdagabb lett. Az építkezést újra Jiraszek Nándor és Krausz Lipót vállalkozók végezték. 1886 júniusában már sor került a külső és a belső díszítési munkálatokra. A kárpitos munkát Seifmann Mór és özv. Lengyel Lőrincné kárpitos vállalkozók végezték. A nézőtér mennyezeti pannóit (Udvari muzsika, Paraszttánc, Gyermekmaskara, Zenészek) ezúttal Kern Ármin festette. Az aranyozási munkákat Cott bécsi aranyozó vállalta. A gipszcímer Törtel, bécsi kőfaragó munkáját dicséri. A nézőtér vasszékeit Hyan, berlini gyáros szállította le. A famunkákat Juhász György és Rainer Ferenc asztalosmesterek végezték. A hátsó homlokzaton a Bacchust ábrázoló festés bécsi mesterektől való. A második épülethez a csillárt 1886. augusztus 2-án szállították le, szeptember 27-én már világítási főpróba volt.[9]

Az újjáépített színházat 1886. október 2-án adták át a színházszerető közönségnek.

Az épület története a 20. században

szerkesztés

Az 1886-os megnyitástól számítva éppen 100 évvel később a felújított, rekonstruált színházat adták át a nagyközönségnek 1986. október 4-én. A Szegedi Nemzeti Színház azóta is újra régi pompájában ragyogva, s a modern igényekhez is igazodva szolgálja a színházszerető közönséget.

Sokszor bizony egy rekonstrukció többe kerül, mint egy új épület, ez közismert tény, de az biztos, hogy Szeged város lakói ragaszkodnak régi megszokott épületeikhez, hagyományőrzők, nem is csoda, legalább arra kell vigyázni, ami a Víz után épült, és arra a néhányra is, ami a Víz előttről maradt meg.

A Kisszínház

szerkesztés

A Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza a Kisszínház. 1928–29-ben épült ipartestületi székháznak Ottovai István tervei alapján. Homlokzatát a mesterségeket ábrázoló szobrok díszítik. 1977-ben alakították színházteremmé. 2005 májusában felújítva és kibővítve adták át. A bővítéses rekonstrukcióhoz 2001-ben nyert címzett támogatást a városi önkormányzat.

Bemutatók, művészek

szerkesztés

A Szegedi Nemzeti Színháznak a műfajokban mindig széles volt a repertoárja, játszottak prózai színműveket, tragédiákat, vígjátékokat, operákat, operetteket, később musicalt, balettet.

A Szegedi Nemzeti Színháznak számos híres színésze volt, és van most is. Az 1910-es években fellépett itt Fedák Sári, Rátkai Márton, Hegedűs Gyula, a Tanácsköztársaság idején vezette a színtársulatot Juhász Gyula. Később a Szegedi Nemzeti Színház deszkáin bizonyította tehetségét Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Ajtay Andor, Neményi Lili, Páger Antal, Dajka Margit, Rozsos István, Horváth Tivadar, György László, Kádár Flóra. Az opera műfajában voltak kiemelkedő tehetségek: Pataky Kálmán, Simándy József, Komlóssy Erzsébet, Gregor József. A színházi zenekar egyik híres karmestere Vaszy Viktor.

Az épület szépsége filmrendezőket is megihletett, forgattak itt színházi jeleneteket berliniek, szentpéterváriak, az Oscar-díjas Szabó István Hanussen c. (1988) filmjének több epizódja itt játszódik.[10]

A színház tagjai (2023/2024)

szerkesztés

Főigazgató: Barnák László

Zeneigazgató: Dobszay Péter

Üzemeltetési vezető: Póti Bálint

Gazdasági igazgató: Tari Csaba

Művészeti tanács: Tárnoki Márk, Koltai M. Gábor, Fábián Péter[11]

A drámatagozat színészei

szerkesztés

Operatagozat

szerkesztés

Örökös tagok

szerkesztés

A színház igazgatói

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Magyar színháztörténet – Szeged színészete, mek.oszk.hu
  2. ↑ A Fellner & Helmer cég működési területe Európa az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig terjedt, Odesszában is épített operaházat, 1887-ben.
  3. ↑ Ma Katona József Színház
  4. ↑ Ld. Hunyadi téri színház
  5. ↑ Déry Attila i. m. 54–55. o.
  6. ↑ Szegeden az időszámítás 1879. március 12-éhez kapcsolódik, ami előtte volt, az a Víz előtt, ami utána, az a Víz után
  7. ↑ Tűzjelző a városokban valamely magas ponton, leginkább egy torony felső szintjén volt, ahol egy őr állandóan kémlelte a határt, s jelentette a tűzoltóságnak, ha füstöt vagy tüzet észlelt.
  8. ↑ Ehhez az időponthoz kapcsolódik a szegedi Sóhajok hídjának megépítése is, mert Ferenc József a Bérpalotában szállt meg, amely a Tanácsháza mellett van, s így amikor az uralkodó átment oda tárgyalni a város vezetőivel, akkor nem kellett a szabadban, a város főterén közlekednie. Ld. Somorjai Ferenc/felvételei
  9. ↑ Az építkezések leírása főleg Csongrád megye építészeti emlékei c. i. m. nyomán
  10. ↑ Az epilógus Somorjai Ferenc i. m. nyomán
  11. ↑ admin: Megalakult a művészeti tanács - Évadot hirdetett a Szegedi Nemzeti Színház (magyar nyelven). Színház.online, 2023. május 27. (Hozzáférés: 2023. szeptember 2.)
  12. ↑ „Barnák Lászlót választották a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójának”, Színház.org, 2018. február 16.. [2018. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. február 16.) (hu-HU nyelvű) 

Források

szerkesztés
  • Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája – A kőszínház és társulatainak története. 1883–1944, Bába Kiadó, Szeged, 2003. 620 o. ISBN 963-9347-80-9
  • Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája – Theszpisz szekerén. 1800–1883. Bába Kiadó, Szeged, 2007, 607 o. ISBN 978-963-9717-45-9
  • Sándor János: Mindhalálig színház – Vitéz Bánky Róbert rehabilitációja. Bába Kiadó, Szeged, 2004, 187 o. ISBN 963-951-173-0
  • Szeged szívében – Százhuszonöt éves a város színháza. Szeged, 2008 ISBN 978-963-06-5953-6
  • Nikolényi István–Veréb Simon: Kis szegedi színháztörténet. Bába Kiadó, Szeged, 2008, 154 o. ISBN 978-963-9881-14-3
  • Papp János: Négy és fél évtized szegedi operaelőadásai az adatok és számok tükrében (1946–1990). Bába Kiadó, Szeged, 2000, 359 o. ISBN 963-9144-98-3
  • Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003, 178 o. ill. ISBN 9639416495 Szegedi Nemzeti Színházról ld. 85., 122. o.
  • Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet: 1867–1945. Budapest, Urbino, 2000, 270 o. ill. ISBN 9630034905 Szegedi Nemzeti Színházról ld. 54. o. Sajnos tévesen azt jelzi, hogy itt Szegeden a színházat csak 1883-as leégése után tervezte a Fellner & Helmer cég, holott mind az 1883-as, mind az 1886-os épület a bécsi cég tervei alapján készült.
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000, 759 o. ill. ISBN 9637193286 A Szegedi Nemzet Színházról ld. T Knotik Márta cikkét 517–518. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. [A fényképeket kész., valamint a grafikákat rajz. Somorjai Ferenc.]; [a térképeket rajz. Zsiga Attila László] 3. jav., bőv. kiad. (Ser. Panoráma : magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2002, 325 o. ill. Bibl. 316. o. ISBN 9632438604 A Szegedi Nemzeti színházról ld. 32., 118–119., 124., 209. o.
  • l Theatre, Prága, 2010, 176–181. o. (angol nyelven) ISBN 978 80 7258 364 5
  • Büro Fellner & Helmer, Wien

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Magyarországi Magyar Nemzeti Színházak:

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szegedi_Nemzeti_Színház&oldid=26509265”