Spiró György
Spiró György (Budapest, 1946. április 4. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, dramaturg és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.[4]
Spiró György | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | 1946. április 4. (78 éves)[1] Budapest[2][3] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | két gyermek: Spiró Zoltán Spiró Fanni |
Szülei | Spiró Miklós Kelemen Klára |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1965–1970) |
Kitüntetései |
|
Spiró György aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Spiró György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésÉdesapja Spiró Miklós mérnök (?–1973),[5][6] édesanyja Kelemen Klára (?–2003) színésznő volt.[4][7][8] Apai ágon távoli unokabátyja a híres munkácsi csodarabbi, Spira Lázár.[9] Anyai ágon rokona Edith Stein.[10]
Az Újpesti rakpart 8. számú házában lakott 1976-ig. Itt járt iskolába a Sziget (mai Radnóti) utcában. A Váci úti Bolyai Gimnáziumban 1964-ben érettségizett, ahol a magyar-latin szakos tanár – egyben osztályfőnök – elemzésének is köszönhetően már akkor elhatározta, hogy drámaíró lesz.[11] Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar–orosz–szerb-horvát szakon 1965–70 között. 1970–71-ben a Magyar Rádió külpolitikai újságíró-gyakornoka. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát. 1965–1969 között sok időt töltött Belgrádban, ahol ekkor édesapja dolgozott.[10]
1971-től 1978-ig a Corvina Könyvkiadó idegen nyelvű szerkesztője, majd 1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa.
1986-tól 1992-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadója volt.[12][13]
Tagja a Magyar PEN Clubnak, 1975-től 1998-ig a Magyar Írószövetség tagja, 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2008-tól nyugdíjas.[4]
Nős, gyermekei: Zoltán (1987) és Fanni (1991).[14]
A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az imposztor, Csirkefej, Koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt. Első bemutatót tartott műveiből a Krétakör Színház (Árpádház), a Radnóti Miklós Színház (Prah) és a Budapesti Kamaraszínház is.
Viták megítéléséről
szerkesztés2009-ben vitát váltott ki 1984-es, Jönnek című verse.[15][16] 2015-ben a Kuruc.info radikális weblap közölte a fenti verset, felháborodásának adva hangot Spiró munkásságával kapcsolatban.[17]
Mások azt vetették szemére, hogy meghonosította a mocskos, trágár beszédet a magyar színpadokon, elsősorban 1989-ben bemutatott Csirkefej című drámájával.[18] Ezen túl trágár szavak tömkelegével van tele több más műve is, mint például a Koccanás.[19]
Főbb művei
szerkesztés- 1974 – Kerengő (regény) Szépirodalmi ; (2012, Magvető)
- 1977 – História (versek); Szépirodalmi, Budapest, 1977
- 1981 – Az ikszek (regény) Szépirodalmi; (2005, Magvető)
- 1981 – Miroslav Krleža; Gondolat, Budapest, 1981 (monográfia)
- 1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár) Magvető
- 1985 – Magániktató (tanulmányok, drámák); Szépirodalmi, Budapest, 1985
- 1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok) Magvető
- Márton László: Kínkastély. Nézőjáték. Spiró György Az Ikszek című regénye nyomán; in: Lepkék a kalapon. Három dráma; Magvető, Budapest, 1987
- 1987 – Álmodtam neked (elbeszélések); Szépirodalmi, Budapest, 1987
- 1987 – Csirkefej. Darabok (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej) Magvető
- 1990 – A jövevény. Regény; Európa
- 1992 – Kanásztánc. Válogatott esszék, vallomások, publicisztikák; Ab Ovo, Budapest, 1992
- 1994 – T-boy. Rémnovellák; Ab Ovo, Budapest, 1994
- 1997 – Mohózat. Drámák (Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpádház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett); Helikon, Budapest, 1997
- 1997 – Shakespeare szerepösszevonásai (tanulmány); Európa, Budapest, 1997 (Mérleg)
- 2000 – Álmodtam neked. Régi és új novellák; Scolar, Budapest, 2000
- Amíg játszol. Beszélgetés Spiró Györggyel, 1998/99.; riporter Jámbor Judit; Scolar, Budapest, 2000
- 2001 – A Jégmadár (regény) Ab Ovo
- 2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés); Ab Ovo, Budapest, 2002
- 2003 – Három dráma (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett); Scolar, Budapest, 2003
- Mit ír az ember, ha magyar. Esszék, 1994–2003; Ab Ovo, Budapest, 2003
- 2004 – Koccanás (komédia); Scolar, Budapest, 2004
- 2005 – Fogság[20] (regény, ISBN 9631424308) Magvető (lásd itt) (és itt)
- 2006 – Spiró György Fogság. Széljegyzetek; Magvető (Spiró György hatvanadik születésnapja alkalmából; tartalmaz egy interjút a szerzővel, a regény megírásához használt legfontosabb források jegyzékét, kritikákat, és a Fogság világát idéző időrendi táblát, rajzokat, fényképeket); összeállította: Dávid Anna; Magvető, Budapest, 2006
- 2007 – Messiások. A jövevény ISBN 9789631425529, Magvető
- 2008 – Drámák; Scolar, Budapest, 2008–
- 1. Átiratok 1. / Jeruzsálem pusztulása / Czillei és a Hunyadiak / Szilveszter; 2008
- 2. Átiratok 2. / Optimista komédia / Švejk / Mario és a varázsló; 2009
- 3. Az imposztor / Csirkefej / Kvartett; 2009
- 4. Vircsaft / Honderű / Szappanopera / Prah; 2010
- 5. A békecsászár / Árpád-ház / Príma környék; 2012
- 6. Helló, doktor Mengele! / Elsötétítés; 2015
- 2009 – Feleségverseny. Regény ISBN 9789631427219 Magvető
- 2010 – Tavaszi Tárlat. Regény ISBN 9789631428414 Magvető
- Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben. Három beszélgetés; Magvető, Budapest, 2010
- 2011 – Kémjelentés (novellák) ISBN 9789631428674 Magvető
- 2012 – Magtár. Cikkek, tanulmányok, 2004-2012; Magvető, Budapest, 2012 ISBN 9789631430080
- 2013 – Álmodtam neked (Régi és új novellák) ISBN 9789632440132 Magvető
- 2015 – Diavolina. Regény ISBN 9789631432497 Magvető
- 2016 – Válogatott esszék 1979–2016 ISBN 9789631433784 Magvető
- 2017 – Kőbéka. Mesély (regény) ISBN 9789631435191 Magvető
- Egyéni javaslat. Humoreszkek; Magvető, Bp., 2019
- Széljegy. Drámák, dramolettek, hangjátékok; Scolar, Bp., 2019
- Malaccal teljes éveink. Esszék; Magvető, Bp., 2020
- Sajnálatos események. Két tragédia közjátékkal Kádárról / Főtitkárok / Brioni közjáték; Scolar, Bp., 2020
- Mikor szabad ölni? Esszék; Magvető, Bp., 2021
Díjai, elismerései
szerkesztés- 1982 – József Attila-díj
- 1987 – A Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért)
- 1990 – Erzsébet-díj
- 1993 – Déry Tibor-díj
- 1994 – Madách Imre-díj
- 1997 – Szép Ernő-jutalom
- 1998 – Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj
- 2002 – Szépírók Társaságának díja (A jégmadárért)
- 2002 – Harsányi Zsolt-díj
- 2004 – Pro Urbe Budapest
- 2004 – Szép Ernő-jutalom
- 2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért)
- 2004 – A Kritikusok díja (a Koccanás c. komédiájáért)
- 2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért
- 2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért
- 2005 – Prima Primissima díj
- 2006 – Kossuth-díj
- 2006 – AEGON művészeti díj
- 2006 – Gundel művészeti díj
- 2006 – Győri Könyvszalon alkotói díj (2006)[21]
- 2007 – Alföld-díj
- 2009 – Visegrádi-díj[22]
- 2009 – A XIII. kerület díszpolgára[23]
- 2010 – Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj[24]
- 2012 – Artisjus irodalmi nagydíj
- 2015 – Az évad legjobb magyar drámája (Helló, dr. Mengele!)[25]
- 2020 – Hazám-díj[26]
- 2021 – Kortárs Magyar Dráma-díj (Sajnálatos események c. írásáért)[27]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ Goodreads (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. szeptember 23.)
- ↑ a b c Spiró György | Petőfi Irodalmi Múzeum (magyar nyelven). pim.hu. (Hozzáférés: 2018. január 29.)
- ↑ Ipargazdaság, 1973 (25. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
- ↑ [Munkásököl, vasököl https://epa.oszk.hu/03100/03134/00044/pdf/EPA03134_2000_2020_05_35-51.pdf]. (Hozzáférés: 2024. május 16.)
- ↑ Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
- ↑ Népszabadság, 2003. szeptember (61. évfolyam, 203-228. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
- ↑ György, Spiró: Spiró György: Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
- ↑ a b Tűréshatár (2024. szeptember 16., hétfő 19:00). (Hozzáférés: 2024. november 22.)
- ↑ Díszpolgárok 2009 (hu-HU nyelven). Budapest13. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
- ↑ A Délmagyarország híradása, 2016. febr. 2.. [2016. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Társulat – Szegedi Nemzeti Színház (magyar nyelven). szinhaz.szeged.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ Életrajz - Írólap | Spiró György. spiro.irolap.hu. [2018. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 29.)
- ↑ Magyar Hírlap: Spiró György, a magyar tétel: Jönnek… Archiválva 2014. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2009. május 5.
- ↑ Népszabadság: Spiró György mint érettségi tétel, 2009. május 9.
- ↑ https://kuruc.info/r/26/149601/
- ↑ https://szinhaz.hu/2005/09/30/tragar_szavak_a_szinpadon
- ↑ https://konyvtar.dia.hu/xhtml/spiro_gyorgy/Spiro_Gyorgy-Koccanas.xhtml
- ↑ A Magyar Hírlap a hónap könyvének választotta Spiró György fogság c. regényét 2005 májusában. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
- ↑ Spiró kapja a győri Könyvszalon alkotói díját, index.hu/MTI, 2006. október 4.
- ↑ Spiró György kapta a Visegrádi-díjat, hvg.hu, 2009. május 29.
- ↑ Díszpolgárok 2009, Budapest13.hu
- ↑ 2010 Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj, Cseppek.hu, 2010. december 7.
- ↑ Spiró Györgyé a legjobb új magyar dráma díja. www.ma.hu (2015. október 11.) (Hozzáférés: 2015. október 11.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Csákányi Eszter, Spiró György és Tarr Béla az idei Hazám-díjasok között (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. november 5. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
- ↑ Garaczi László és Spiró György kapta a Kortárs Magyar Dráma-díjat (magyar nyelven). Színház.org, 2021. szeptember 23. [2021. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.)
További információk
szerkesztés- Spiró György a PORT.hu-n (magyarul)
- Sprió György életrajza Archiválva 2016. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben az Ab Ovo Kiadó honlapján
- Spiró György profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Spiró György.lap.hu – linkgyűjtemény
- 30 éves a rendszerváltás-sorozat, interjú
- A Katona József Színház bemutatói 1982 és 2008 között
- Spiró György művei műfordításokban – Bábel Web Antológia
- Feleségverseny (Könyvismertető) – SF-Portal
- Színházi adattár [1]
- Magtár (Könyvismertető)
- Balla István: Cigány állam Spiró víziójában – A FigyelőNet interjúja, 2009. május 25.
- Valuska László: Spiró György: Magyarország nem érdekes – Az Index.hu interjúja, 2009. május 25.
- 20 év – Beszélgetések Bárdos Andrással – Spiró György – A Tv2 interjúja, 2009. június 11.
- "Asztali beszélgetések... 3 – Közös örökségünk" – Spiró György és Csepregi András disputája. Szerk: Galambos Ádám; Luther Kiadó (2009)
- Spiró György bibliográfia; összeáll. Zágonyiné Szarvas Beatrix, Kiss Gyuláné; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1992
- Spiró György. Ajánló bibliográfia; összeáll. Rónai Mónika; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 2009
- Spirományok. Kritikák és tanulmányok Spiró Györgyről; szerk. Pócsi István, Szegő János; L'Harmattan, Bp., 2010 (Dayka könyvek)
- Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar
- Asztali beszélgetések... – Beszélgetés a művészetről Spiró György, Vojnich Erzsébet és Galambos Ádám beszélgetése (videó)