Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja.
Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után, 2003-ban Szerbia és Montenegró kikiáltották a föderációt. A 2006 májusában megtartott függetlenségi népszavazást követően az év nyarán kimondta a függetlenségét, és a konföderáció feloszlott.[3]
2010 vége óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje,[4] valamint 2017 nyarától a NATO huszonkilencedik tagállama.[5][6]
Területét és lakosságát tekintve a legkisebb a szláv államok között. Fizetőeszközként az eurót használja, de nem része az eurózónának.
Etimológia
szerkesztésA Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: Kara Dağ. Ugyanakkor a gora szó a délszláv nyelvekben erdőt is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet fekete erdőnek is értelmezni.[7]
A Montenegró nevet hivatalosan 1296-ban említették először, István Milutin szerb király oklevelében. Az olasz források 1348-ban említették először eredeti formájában, Cerna Gora néven.[8]
Földrajz
szerkesztés
_sa_Karanfila_(2480).jpg)
Néhány általános földrajzi adat:
- A határok hossza: 625 km
- Bosznia-Hercegovina felé: 225 km,
- Albánia felé: 172 km,
- Szerbia felé: 124 km,
- Koszovó felé: 79 km,
- Horvátország felé: 25 km.
- Tengerpart hossza: 293,5 km,
- a strandok hossza: 73 km,
- a leghosszabb strand: az ulcinji Nagy strand 13 km,
- a legmagasabb hegycsúcs: Zla Kolata, Prokletije 2534 m,
- a legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 négyzetkilométer (a legnagyobb a Balkánon),
- a legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 m (a legmélyebb Európában),
- a legnagyobb öböl: Kotori-öböl
Domborzat
szerkesztésMontenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).
A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.
A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak–déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő 2534 méteres Zla Kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magas Bobotov Kuk csúcs.
Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.
Vízrajz
szerkesztésA Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztározó épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.
Éghajlat
szerkesztésÉghajlati zónák:
- Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 °C-27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek, de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.
- Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana folyó völgyéből, a Shkodrai-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 °C körül van, a legkevesebb –10 °C. Hirtelen időjárás-változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
- A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál(en). A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a –20 – –30 °C-os hőmérséklet sem.
Míg a tengerparton és a Shkodrai-övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van, ahol egész évben.
Élővilág, természetvédelem
szerkesztésAz ország két fő biogeográfiai régióra osztható: a mediterrán és a hegyvidéki.[9]
Nemzeti parkjai
szerkesztésÖt nemzeti park található az országban. A Durmitor Nemzeti Parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja[10]: a Tara szurdoka, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.
Természeti világörökségei
szerkesztésAz UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.
Történelem
szerkesztésA kora középkorban a mai Montenegró területén három fejedelemség helyezkedett el: Duklja, amely nagyjából megfelel a déli felének, Travunia nyugaton és Raška északon. A 14. és a 15. században a térséget Zetának nevezték. A Montenegró elnevezést a 15. század végétől használják. Miután oszmán fennhatóság alá került, Montenegró 1696-ban a Petrović-Njegoš-ház uralma alatt nyerte vissza függetlenségét. Montenegró függetlenségét a nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszuson ismerték el. 1910-ben az ország királysággá vált. Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlását követően Szerbia és Montenegró együttesen államszövetséget alkottak. A 2006 májusában tartott függetlenségi népszavazást követően Montenegró kinyilvánította függetlenségét és a konföderáció békésen feloszlott.
Politika és közigazgatás
szerkesztésMontenegró parlamentáris köztársaság, amely 2007 őszén adta ki alkotmányát.[11]
Montenegró elnöke az államfő, akit közvetlen választásokon öt évre választanak meg. Az elnök képviseli az országot külföldön, törvényeket hirdet ki, országgyűlési választásokat ír ki, miniszterelnök-jelölteket javasol.
A montenegrói parlament egykamarás törvényhozó testület. A 81 fős parlament – a Skupština – tagjait négy évre választják.[12] Törvényeket hoz, szerződéseket ratifikál, kinevezi a miniszterelnököt, a minisztereket és a bíróságok elöljáróit stb.
Jogállamiság
szerkesztésA Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.[12] 2020 végén egy ellenzéki koalíció került hatalomra az augusztusban tartott választásokat követően, amely véget vetett a Szocialista Demokratikus Párt (DPS) három évtizedes uralmának.[12] A DPS azonban fenntartja az ellenőrzést az igazságszolgáltatás felett.[12] A korrupció a 2020-as években továbbra is probléma.[12]
Korrupció
szerkesztésA 2010-es években az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek alapján a kis országhoz képest aránytalanul nagy, az 1990-es évek óta az államapparátusban feltűnő korrupció van jelen.[13] Bírálták a kormányt a montenegrói állampolgárság könnyű megadása miatt, az útlevelek kiadásának laza kezelését. Például Thakszin Csinavat volt thaiföldi miniszterelnök, akit a thaiföldi igazságügyi hatóságok elfogatóparancs alapján kerestek, montenegrói útlevéllel is rendelkezik.[14][15]
2019 februárjában korrupcióellenes tiltakozások kezdődtek Đukanović és a Duško Marković miniszterelnök által vezetett kormány ellen.[16][17] 2020 táján a magas szintű korrupció továbbra is az ország EU-s integrációjának egyik fő akadálya.[18]
Politikai pártok
szerkesztésA 2020-as választások után a legnagyobb pártok:
- Szocialista Demokratikus Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
- Montenegró Jövőjéért (ZBGC – Za budućnost Crne Gore))
Egyéb pártok:
- A Béke a Mi Nemzetünk (Mir je naša nacija), korábban Polgárok Blokkja (Građanski blok)
- Egyesült Reformmozgalom (Fekete-fehérben) (Otvorena građanska platforma "Crno na bijelo")
- Szociáldemokraták (SDCG)
- Bosnyák Párt (Бошњачка странка)
Közigazgatási beosztás
szerkesztés
Montenegró 21 községre (opština) oszlik, ezek közül a fővárost és környékét magába foglaló Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik:
Külkapcsolatok
szerkesztésSzimbólumok
szerkesztésA helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.
Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).
Védelmi rendszer
szerkesztésMontenegró hadereje három haderőnemből, szárazföldi, haditengerészeti és légierőből áll, valamint kiegészítve egy különleges műveleti komponenssel. 2009-től a szervezet teljesen hadrafogható, a Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozik, az ország szuverenitásáért felelős. Legfőbb külkapcsolati céljuk a NATO-ba való integrálódás a technikai és szervezeti modernizációval együtt. ENSZ és NATO műveletekbe is igyekszenek minél jobban bekapcsolódni. 2010 márciusától a magyar MH PRT-hez csatlakozott egy őrzés-védelmet ellátó montenegrói gyalogos szakasz, illetve egyéni feladatokat ellátó katonák is.[19]
A hadsereg létszáma 2014 végén 1 850 fő volt, ebből 245 fő tiszt, 786 fő altiszt, 581 legénységi állományú katona és 238 polgári alkalmazott. A hadsereg állományának átlagéletkora 39 év, ebből a polgári alkalmazottaké 50, a legénységi állományúaké 31 év.[20]
2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe.[21] 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama.[6]
Demográfia
szerkesztés
Népességváltozás
szerkesztés| Lakosok száma | 612 267 | 614 261 | 615 875 | 618 294 | 620 029 | 621 810 | 622 303 | 622 359 | 621 306 | 617 213 |
| 2003 | 2005 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2020 | 2022 |
Legnépesebb települések
szerkesztés| Legnagyobb 20 település (2011. évi népszámlálás)[22] | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Település | Népesség | # | Település | Népesség | ||
| 1 | Podgorica | 150 977 | 11 | Rožaje | 9422 | ||
| 2 | Nikšić | 56 970 | 12 | Tivat | 9367 | ||
| 3 | Pljevlja | 19 136 | 13 | Dobrota | 8189 | ||
| 4 | Cetinje | 13 918 | 14 | Danilovgrad | 5156 | ||
| 5 | Bar | 13 503 | 15 | Tuzi | 4748 | ||
| 6 | Budva | 13 338 | 16 | Škaljari | 3807 | ||
| 7 | Bijelo Polje | 12 900 | 17 | Burtaiši | 3800 | ||
| 8 | Berane | 11 073 | 18 | Plav | 3717 | ||
| 9 | Herceg Novi | 11 059 | 19 | Bijela | 3691 | ||
| 10 | Ulcinj | 10 707 | 20 | Mojkovac | 3590 | ||
Etnikai megoszlás
szerkesztés
A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Montenegró legnagyobb számú nemzetisége a montenegrói: 278 865 fő, az ország lakosságának mintegy 45%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (178 110 fő, 30%), a bosnyák (53 605 fő, 8,65%), az albán (30 439 fő, 4,91%) kisebbség. A horvátok 1%-ot tesznek ki, további 1,1% roma.
A romák némelyike egyiptominak vallja magát,[23] mivel az ország elmaradott részein sokan még mindig hisznek abban a középkori elképzelésben, hogy a cigányság Egyiptomból ered.
Nyelvi megoszlás
szerkesztésA lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének.[mikor?] Az ország nemzeti nyelvének ugyan a montenegróit nevezi meg alkotmányában, de számos magát montenegrói nemzetiségűnek valló személy szerbnek tekinti az anyanyelvét. Ráadásul a montenegróit elég kérdéses ténylegesen külön nyelvnek venni, hisz kevés különbség van közte és a szerb között.
Vallási megoszlás
szerkesztésA 2011-es népszámlálás alapján:[24]
Szociális rendszer
szerkesztés
Gazdaság
szerkesztés| Gazdasági mutatók | ||
|---|---|---|
| GDP (nominális) | 7,4 mrd $ (2023) | [25] |
| GDP növekedési ráta | 4,4% (2024 Q1) | [26] |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | 31 216 $ (2023) | [27] |
| Államadósság | 4,4 mrd € (2022) | [28] |
| Államadóssági ráta | 72,1% (2022) | [28] |
| Infláció | 3,5% (2024. július) | [29] |
| Foglalkoztatottsági ráta | - | [30] |
| Munkanélküliségi ráta | 12,9% (2024. március) | [31] |
| Minimálbér | 450 € (2024) | [32] |
| Bérnövekedés üteme | - | [33] |
| Jegybanki alapkamat | - | [34] |
| SZJA | 9% (2024) | [34] |
| ÁFA (általános) | 21% (2024) | [35] |
| TAO | 9% (2024) | [34] |
A mezőgazdaság uralta a gazdaságát a 20. század közepéig,[11] de ma már gazdasága többnyire szolgáltatásalapú. Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó montenegrói GDP 2018-ban az EU-átlag kevesebb mint felét, 48%-át tette ki.[36] Az ország nem része az eurózónának, de 2002 óta hivatalos pénznemként egyoldalúan az eurót használja.[11]
A munkanélküliség a 2010-es évek végén magas.[37]
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
szerkesztésA területének kevesebb mint egytizedét művelik, és ennek körülbelül kétötödén gabona terem.[11] A felvidéken a fő mezőgazdasági tevékenység a juhászat.[11]
Főbb termények :[37] búza, árpa, burgonya, szőlő, zöldségek, paradicsom, görögdinnye, alma, citrusfélék, olajbogyó, szőlő (borászat).
Mivel Montenegró több mint kétötödét erdők borítják, az erdőgazdálkodás gazdasági szempontból fontos.[11]
Ipar
szerkesztésFőbb iparágak :[37] acél- és alumíniumgyártás, mezőgazdasági feldolgozás, fogyasztási cikkek gyártása.
A legfontosabb ásványkincs a bauxit. Főleg Nikšić közelében termelik ki.[11] Továbbá ásványkincsek a vasérc és a lignit.
2020 táján a nikšići acélmű az ország legnagyobb ipari létesítménye.[11] Podgoricában a mezőgazdasági terményeket, köztük a dohányt dolgozzák fel, míg Cetinjében hűtőszekrényeket gyártanak.[11]
Idegenforgalom
szerkesztésMontenegró 240 kilométeres tengerpartja régóta turisztikai célpont. Vonzó tájak, festői régi kőházak és strandok vonzzák a hazai és külföldi turistákat. A 2010-es évek végén Montenegró GDP-jének több mint 20%-át adja, és évente háromszor annyi látogatót vonz, mint az ország teljes lakossága.[37]
Egyéb ágazatok
szerkesztésA tenger miatt van még halászat, de a kereskedelmi halászat elenyésző.[11]
Jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket részben az albán és az olasz maffia irányítja.
Külkereskedelem
szerkesztésFő áruk:
- Export: alumínium, élelmiszer, cink, bor[38]
- Import: élelmiszer, gépek és berendezések, fogyasztási cikkek[38]
Fő partnerek (2019) :[37]
- Export:
Szerbia 17%, 
Magyarország 15%, 
Kína 11%, 
Oroszország 7%, 
Bosznia-Hercegovina 6%, 
Németország 6%, 
Olaszország 5%, 
Lengyelország 5% - Import: Szerbia 30%, Bosznia-Hercegovina 8%,
Horvátország 8%, Olaszország 6%, 
Görögország 6%, Németország 5%
Turizmus
szerkesztésA háború előtti Jugoszlávia királyainak nyári palotája volt Miločer közelében, és a háború utáni rezsim Sveti Stefan ősi halászfaluját luxusüdülőhellyé változtatták.[11] Ulcinj – amelynek építészetére görögök, bizánciak, velenceiek és ázsiaiak voltak hatással – szintén fontos turisztikai célpont.[11]
Kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Történelmi és kulturális fővárosa Cetinje.
Közlekedés
szerkesztés
.jpg)
Közúti forgalom
szerkesztésA két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai főútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac-Podgorica-Kolašin-Bijelo Polje-Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje-Nikšić-Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi-Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.
Légi közlekedés
szerkesztésMontenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgoricától 80 km. Információk: 082 671 337, 671 894
Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszerinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba.
Vízi közlekedés
szerkesztésAz utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következő vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik).
Bar a fő tengeri kikötője. További kikötők: Budva, Kotor és Zelenika.
Vasúti közlekedés
szerkesztésA fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).
Telekommunikáció
szerkesztés| Hívójel prefix | 4O |
| ITU zóna | 28 |
| CQ zóna | 15 |
Kultúra
szerkesztés|
Képek a kultúráról
|
.jpg)
.jpg)
Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sokfajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és továbbálltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljević, Nemajić, Balšić, Crnojević és a Petrović dinasztiáknak.
Oktatási rendszer
szerkesztésKulturális intézmények
szerkesztésKulturális világörökség
szerkesztésMűvészetek
szerkesztés
A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A 15. században, Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyvnyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a 18. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji (1661–1713).
A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a 19. században, a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Đurić, Danilo Kiš. Mivel Montenegró nagyon sok vért áldozott a szabadságáért, ezért a népre nagyon nagy – szinte mágikus – hatással van a költészet. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrović Njegoš (1813–1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és hazaszeretet jelenik meg.[39]
- Irodalom
II. Péter Petrović-Njegoš (Петар II Петровић-Његош) herceget Montenegró legnagyobb költőjeként emlegetik. Egy mauzóleuma is van a Lovćen-hegyen.
Hagyományok
szerkesztésSzokások, illemtan
szerkesztésA bemutatkozás Montenegróban is hagyományosan köszöntéssel és kézfogással történik.[40] Nők és férfiak, illetve nők között ehhez még apróbb puszi is hozzátartozhat.[40]
A pontosságnak és az időnek csak az olyan hivatalos helyeken van jelentősége, mint a bíróságok.[41]
A beszélgetések alkalmával kerüljük pl. a születésszabályozás témáját. A vallásos és konzervatív montenegróiak ezt beavatkozásnak tekintik Isten dolgába.[42]
A személyes térnek nincs nagy jelentősége, ugyanis az ölelés és a váll megérintése fontos gesztus. Az ölelkezésnek azonos neműeknél van nagyobb szerepe, az ellenkező neműek esetében (hacsak nem rokon) a montenegróiak rosszalják az ilyet.[43]
A nőknek kimagasló szerepe van közműveknél és nagyvállalatoknál, egyéb szakmákban a férfiak dominálnak.[44] Montenegróban általában kevesebb tiszteletet tanúsítanak a nőkkel szemben, pl. nem engedik őket előre és nem tartják nyitva nekik az ajtót, ahol áthaladnak.[44]
A montenegróiak többnyire nem törődnek azzal, ha fiatalkorúak isznak, dohányoznak vagy részegek.[45] Törvényileg is elfogadott a 14 éves kortól folytatott nemi élet.[45] Az országban igen elterjedt a dohányzás, ezért különösen nyilvános helyeken erősen ki vannak téve a nem dohányosok a dohányosok füstjének.[46]
A vallás meghatározza a montenegróiak identitását,[47] az ezt érintő kérdések igen érzékeny területnek számítanak. A montenegróiak többnyire büszkék hovatartozásukra (még a magukat szerb nemzetiségűnek vallók is).[46]
Gasztronómia
szerkesztésA montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival.[48]
Ételek
szerkesztésA különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "pljeskavica" hasonló, mint a "ćevap" csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti salátaadaggal.
- Ražnjići: rablóhús.
- Vješalica: roston sült szűzpecsenye
- Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
- A halételek közül népszerű a bordettó, halleves.
- Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot (sós, érlelt tejszín).
- Burek: a déli népek, a Balkán nemzeti ételének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszálvékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós túró vagy darált hús, de árulnak sonkás-sajtos, sajtos-gombás, pizzás, meggyes, almás változatot is. A túrós és húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a legfinomabb.
Sport
szerkesztésÚj államként Montenegró nem tekint vissza gazdag sportmúltra, hacsak nem a Szerbia és Montenegró vagy a jugoszláv korszakot vizsgáljuk.
Olimpia
szerkesztésMontenegrónak a pekingi olimpia volt az első olimpiája, mióta független lett.
Labdarúgás
szerkesztésA montenegrói labdarúgás is 2006-ban kezdődött egy Magyarország ellen megnyert, 2-1-re végződő mérkőzéssel, amit Podgoricában rendeztek. A FIFA hivatalos ranglistáján 2006-ban még mint újonnan indulók az utolsó helyet foglalták el, de a szerb labdarúgó kultúrának is köszönhetően mára feljöttek a 40. helyre, és jelenleg vezetik a 2012-es Eb-selejtező csoportjukat. A csapat legmagasabban jegyzett játékosa a Juventus csatára, Mirko Vučinić.
Vízilabda
szerkesztésMontenegró inkább vízilabdában teljesíti a követelményeket. Egyik legnagyobb sikerét Málagában aratta 2008-ban, ahol a korábban 4 világbajnok játékost is felvonultató pólóscsapat a szerbeket verve nyerte meg a vízilabda Európa-bajnokságot.
Kézilabda
szerkesztésA Budućnost Podgorica női kézilabda csapat az EHF-bajnokok ligája 2011-2012-es kiírásában a döntőben idegenben lőtt több góllal felülmúlta a Győri Audi ETO KC együttesét, így története során először megszerezte a BL trófeát. A női kézilabdacsapat 2012-ben Norvégiát legyőzve Eb-győztes lett.
Ünnepek
szerkesztésFőbb ünnepek:
| Dátum | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Jan. 1. | Újév | |
| Jan. 6. | ortodox karácsony | Karácsony (december 24.) a Julianus-naptár szerint |
| Jan. 7. | ortodox karácsony | Karácsony (december 25.) a Julianus-naptár szerint |
| Jan. 14. | ortodox újév | Újév a Julianus-naptár szerint |
| változó | ortodox nagypéntek | |
| változó | ortodox húsvét | |
| változó | ortodox húsvéthétfő | |
| Máj. 1. | A munka ünnepe | |
| Máj. 9. | Győzelem napja | A második világháború vége Európában |
| Máj. 21. | A függetlenség napja | 2006-os függetlenségi népszavazás napja |
| Júl. 13. | Nemzeti ünnep | A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak ellen. |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.monstat.org/uploads/files/demografija/pr.kretanje/2022/Vital%20statistics%20in%20Montenegro%202022.pdf
- ↑ 2011-es népszámlálási adat
- ↑ Serbia ends union with Montenegro. The Irish Times , 2006. június 5. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ Montenegró, az EU új tagjelöltje Archiválva 2011. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Euractiv.hu 2010. december 18.
- ↑ Új taggal bővül a NATO. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ a b A NATO tagjává válik Montenegró. hirado.hu. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
- ↑ Сравнительно-историческая грамматика славянских языков Курс лекций Новосибирск 2011, 16-17. о. http://www.nsu.ru/xmlui/bitstream/handle/nsu/1217/Щеглова_КЛ_Сравнит.-ист[halott link]. грам.pdf
- ↑ Vladimir Corovic: Istorija srpskog naroda. www.rastko.rs. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
- ↑ Unit, Biosafety: Main Details (angol nyelven). www.cbd.int. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Montenegro | History, Population, Capital, Flag, Language, Map, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
- ↑ a b c d e Montenegro: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
- ↑ Michael Martens: Nach der Wahl in Montenegro: Der Doppelpartner. In: Frankfurter Allgemeine Zeitung vom 7. April 2008, abgerufen am 13. Oktober 2018. (németül)
- ↑ Ein Freund für alle Fälle. In: Der Standard. 2. August 2009.(németül)
- ↑ Länder, in denen ihr für Geld einen Pass oder eine Elite-Staatsbürgerschaft kaufen könnt (németül)
- ↑ „Thousands march in Montenegro capital to demand president resign”, Reuters, 2019. március 16.
- ↑ „Montenegrin Antigovernment Protests Enter Eighth Week”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2019. április 7.
- ↑ BTI 2022 Montenegro Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
- ↑ „Zdravo!” (magyar nyelven). Honvédelmi Minisztérium, 2010. május 14. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)
- ↑ Gál Csaba: Nemzetközi katonai és haditechnikai szemle. A montenegrói hadsereg személyi állománya. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/4. sz., 161. oldal, ISSN 2060-1506
- ↑ Meghívták Montenegrót a NATO-ba. hvg.hu, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2015. december 3.)
- ↑ https://www.citypopulation.de/en/montenegro/
- ↑ Montenegró: megkérdőjelezhető identitások (kitekinto.hu). [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
- ↑ Census of Population, Households and Dwellings in Montenegro 2011. Monstat pp. 14, 15. (Hozzáférés: 2011. július 12.) For the purpose of the chart, the categories 'Islam' and 'Muslims' were merged; 'Buddhist' (.02) and Other Religions were merged; 'Atheist' (1.24) and 'Agnostic' (.07) were merged; and 'Adventist' (.14), 'Christians' (.24), 'Jehovah Witness' (.02), and 'Protestants' (.02) were merged under 'Other Christian'.
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=ME
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/gdp-growth-annual
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=ME&view=chart%2C
- ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/montenegro
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/inflation-cpi
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/employment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/unemployment-rate
- ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/montenegro
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/wage-growth
- ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/indicators
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/sales-tax-rate
- ↑ GDP per capita in PPS. European Commission. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ a b c d e CIA World Factbook. [2009. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
- ↑ a b atlas.media.mit.edu Archiválva 2016. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ MonteNegro - Info | Kultúra | Kultúra és művészet
- ↑ a b Montenegro, Greetings (Culture Crossing Guide)
- ↑ Montenegro, Views of time (Culture Crossing Guide)
- ↑ Montenegro, Communication Style (Culture Crossing Guide)
- ↑ Montenegro, Personal Space & Touching (Culture Crossing Guide)
- ↑ a b Montenegro, Gender Issues (Culture Crossing Guide)
- ↑ a b Montenegro, Law & Order (Culture Crossing Guide)
- ↑ a b Culture and Etiquette in Montenegro (Rough Guides)
- ↑ Montenegro, Videos & other Stuffs (Culture Crossing Guide)
- ↑ MonteNegro - Info | Ételek | Ételek
Források
szerkesztés- Britannica: Montenegro
- CIA World Factbook: Montenegro
- Bokor József (szerk.). Montenegro, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Sebestyén Árpád: Montenegró (Medicina, 2005) ISBN 963-243-919-8
- Montenegró Információs Portál
- Montenegró Utazási/Nyaralási Portálja Archiválva 2011. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hamza Gábor: Bemerkungen zur Privatrechtsentwicklung in Montenegro. In: Spomenica Valtazara Bogisica o stogodisnjici njegove smrti 24. ap. 2008. godine – Gedächtnisschrift für Valtazar Bogisic. Zur 100. Wiederkehr seines Todestages – Hypomnemata Valtazar Bogisic anno centesimo obitus eius dedicata. (Red. Breneselovic, L.) vol. 1. Beograd, 2011. 315-328. old.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Montenegro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés
