Gunnar Myrdal
Gunnar Myrdal (Skattunge Parish, 1898. december 6. – Danderyd község, 1987. május 17.) svéd közgazdász.[1] 1974-ben – Friedrich Hayekkel közösen – megkapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat „a pénz- és konjunktúraelmélet területén kifejtett úttörő tevékenységükért és a gazdasági, társadalmi és intézményi jelenségek összefüggéseinek mélyreható elemzéséért”.[4]
| Gunnar Myrdal | |
 | |
| 1937 körül | |
| Született | 1898. december 6.[1] Svédország[1] |
| Elhunyt | 1987. május 17. (88 évesen)[1] Danderyd község[2][3] |
| Állampolgársága | svéd |
| Nemzetisége | svéd |
| Házastársa | Alva Reimer |
| Gyermekei | Jan Myrdal, Sissela Bok, Kaj Fölster |
| Foglalkozása | közgazdász |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Közgazdasági Nobel-emlékdíj, 1974[4] |
| Sírhelye | Garden of Remembrance, Norra Begravningsplatsen (1987. június 11. – , Minneslunden)[5][6] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gunnar Myrdal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása
szerkesztésA Stockholmi Egyetem jogi karán végzett 1923-ban, és jogászként kezdett dolgozni, miközben folytatta tanulmányait az egyetemen. Doktori címét 1927-ben szerezte közgazdaságtanból, és docenssé nevezték ki a politikai gazdaságtan területén.
1925 és 1929 között Németországban és Nagy-Britanniában, 1929-1930 között pedig Rockefeller ösztöndíjjal az Egyesült Államokban is kutatott. Ebben az időszakban adta ki első könyveit, köztük a The Political Element in the Development of Economic Theory címűt. Európába visszatérve először egy évig a genfi nemzetközi tanulmányok posztgraduális intézetében oktatott. 1933-ban a Stockholmi Egyetem Lars Hierta politikai gazdaságtan és közpénzügy tanszék vezetőjévé nevezték ki, ahol Gustav Casselt váltotta.
Az oktatás mellett a politikában is aktív volt: 1934-ben a szociáldemokraták színeiben választották be a svéd szenátusba.
1938-ban a New York-i Carnegie Corporation megbízta egy kutatással az amerikai feketék kérdéskörében. Kutatási eredményeit 1944-ben publikálta An American Dilemma: The Negro Problem and Modern Democracy címen.
1942-ben visszatért Svédországba, ahol ismét a szenátus tagjává választották, emellett a svéd jegybank igazgatótanácsának tagja és a háború utáni tervezési bizottság elnöke lett. 1945–1947 között kereskedelmi miniszter volt; ezt a pozícióját az ENSZ-EGB végrehajtó titkári posztjáért adta fel. Notel Rudolf magyar közgazdásszal ebben az időszakban együtt dolgozott.[7]
1957-től a Twentieth Century Fund megbízásából átfogó kutatást vezetett a dél-ázsiai országok gazdasági folyamatairól és politikájáról, melynek eredményei az Asian Drama: An Inquiry into the Poverty of Nations and The Challenge of World Poverty. A World Anti-Poverty Program in Outline című kötetben láttak napvilágot.
1961-től a Stockholmi Egyetemen a nemzetközi gazdaságtan professzora volt. Ugyanebben az évben megalapította az egyetemen a nemzetközi gazdaságtan intézetét. Elnökölte a stockholmi nemzetközi békekutató intézet, valamint a stockholmi latin-amerikai intézet igazgatóságát. 1973–1974-ben vendégkutatóként dolgozott a santa barbarai Center for the Study of Democratic Institutions kutatóintézetnél, a következő évben pedig a New York-i Egyetem vendégprofesszora volt.
Több mint harminc tiszteletbeli fokozatot kapott, az elsőt 1938-ban a Harvard Egyetemen. Számos díjat kapott. Tagja volt a brit, az amerikai és a svéd tudományos akadémiának, tagja az Econometric Societynak és tiszteletbeli tagja az American Economic Associationnek.[1]
Magyarul megjelent művei
szerkesztés- Érték a társadalomtudományban. Válogatott módszertani tanulmányok; szerk., bev. Paul Streeten, ford. Erdélyi Ágnes, bev. Andorka Rudolf; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1972
- Korunk kihívása: a világszegénység. Egy szegénység elleni világprogram vázlata; ford. Félix Pál, utószó Bognár József; Gondolat, Bp., 1974 (Társadalomtudományi könyvtár)
Magánélete
szerkesztésFelesége Alva Myrdal (sz. Reimer) volt, aki fontos pozíciókat töltött be az ENSZ-nél és az UNESCO-nál, Svédország indiai nagykövete, illetve lefegyverzési és egyházügyi minisztere volt. Két lányuk (Sissella és Kaj) és egy fiuk (Jan) született.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f Biography (angol nyelven). Nobel Prize, 2010. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)
- ↑ K Gunnar Myrdal (svéd nyelven)
- ↑ Two-Chamber Parliament 1867–1970., 77, Myrdal i Ålsten senare Äppelviken, K Gunnar, 2022. január 21., sj9PGLAlnmUAAAAAABfcFQ, 5
- ↑ a b The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel 1974 (angol nyelven). Nobel Prize, 2010. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)
- ↑ norrabegravningsplatsen.se, http://norrabegravningsplatsen.se/kandisarna/
- ↑ Myrdal, Karl Gunnar, 2023. április 10., Svenskagravar.se, https://www.svenskagravar.se/gravsatt/6a41b3d7-870b-4400-a2e4-39cff3cb154e
- ↑ http://nol.hu/archivum/archiv-365097-179321 Csikós Nagy Béla emlékezete
Források
szerkesztés- Gunnar Myrdal – Biography, Nobel Prize (angol)
