Fierza (Kukës)
Fierza kisváros, egyúttal alközségi központ Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 35, közúton 110 kilométerre északnyugatra, a Drin folyó jobb partján, Bajram Curritól dél-délnyugati irányban. Kukës megyén belül Tropoja község része, azon belül Fierza alközség központja.[1] A város lakossága 913 fő, ezzel Albánia egyik legkisebb városi jogállású települése.[2] Elsősorban a határában épített, a Fierzai-tó vizét felduzzasztó gátról és vízerőműről nevezetes, valamint itt van az utazók körében közkedvelt, vadregényes komani-tavi vízi út keleti végállomása.
| Fierza | |
 | |
| Fierza 1970-es évekbeli blokkházai | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Kukës |
| Község | Tropoja |
| Alközség | Fierza |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 15′ 54″, k. h. 20° 01′ 37″42.265000°N 20.027000°EKoordináták: é. sz. 42° 15′ 54″, k. h. 20° 01′ 37″42.265000°N 20.027000°E | |
 | |
| Kukës megye községei és alközségei | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésFierza városkája – voltaképpen az 1970-es években épült lakótelep – a Drin jobb partján, a Valbona torkolatvidékén helyezkedik el. Itt található a Drin völgyében felduzzasztott Komani-tó keleti végpontja, egyúttal a Kukësig húzódó, szintén mesterséges Fierzai-tó gátja. A Komani-tavon mintegy 30 kilométeres vízi útvonalon közlekedő, esetenként autókat is szállító kompok kikötőhelye a városkától nyugatra, a Valbona túlpartján található.[3] A Fushë-Arrëz vidékét Bajram Currival összekötő SH22-es jelű főútvonal átmegy a városon.[4]
Története
szerkesztésA római korban a Drin völgyében épített út kötötte össze Scodrát Dardania provinciával, ennek az útnak a maradványait Fierza közelében is felfedezték.[5] A régi Fierza a Drin bal oldalán terül el, a bugjoni törzs fontos települése volt,[6] ez azonban ma már Shkodra megyéhez tartozik (Fierza), vagyis a régi és az új Fierzát a Drin mellett a megyehatár is szétválasztja.
1971-ben kínai segítséggel indult meg a Fierza melletti duzzasztógát építése, amellyel 1976-ra készültek el. Ekkor alakult ki Fierza városkája is, amely voltaképpen a duzzasztógát és az erőmű működtetését biztosító dolgozók blokkházaiból áll. Két évvel később, 1978-ban helyezték üzembe magát a Párt Fénye Vízerőművet (Hidrocentrali Drita e Partisë), pontosabban az 500 ezer kilowatt összteljesítményű négy turbinából kettőt. Az albán–kínai viszony időközbeni megromlása és a forráshiány késleltette a teljes termelőkapacitás elérését: a harmadik turbinát csak a hatodik ötéves tervidőszak (1976–1980) végéig állították munkába, egyúttal átadták a Fierza és Burrel közötti 220 kilovoltos távvezetéket is. Az 1986. évi pártkongresszuson jelentették be, hogy a negyedik turbina is üzembe állt.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Profile of Fierzë Commune
- ↑ Elsie 2010 :118.; Gloyer 2012 :160., 181.
- ↑ Gloyer 2012 :156.
- ↑ Nagel 1989 :140.
- ↑ Csaplár 2010 :104.
- ↑ Nagel 1989 :21., 140.; Réti 2000 :210., 215., 218., 282.; Jacques 2009 :492., 504–505.; Elsie 2010 :45., 118., 128.; Gloyer 2012 :165.
Források
szerkesztés- ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Réti 2000: Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. = XX. Század, ISBN 9639215740