iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.m.wikipedia.org/wiki/Both_Béla
Both Béla – Wikipédia
Wikipédia

Both Béla

(1910-2002) magyar színész, filmrendező, színházigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 3.

Both Béla, született Buchwald Béla,[4] 1934-től Bot Béla[5] (Szerencs, 1910. november 21. – Budapest, 2002. február 20.) magyar színész, rendező, a Madách Színház, később a Nemzeti Színház igazgatója. Közismertté mégis inkább filmszerepei (Bástya elvtárs az A tanú és a Te rongyos élet c. filmekben, illetve Báthory Béla, az idős magyar–történelem szakos tanár a Szomszédok c. tévésorozatban) tették, érdemes és kiváló művész.

Both Béla
1942-ben
1942-ben
SzületettBot Béla
1910. november 21.[1]
Szerencs
Elhunyt2002. február 20. (91 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Házastársa1. Móricz Lili
(h. 1934–1939)
2. Varga Katalin
(h. 1961–2002)
SzüleiBot Andor
Both Erzsébet
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1932)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (27-3-53)[3]
Színészi pályafutása
Aktív évek1932–1999
Híres szerepeiBástya elvtárs
A tanú
Megint tanú
Te rongyos élet
Báthory Béla
Szomszédok
A Wikimédia Commons tartalmaz Both Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

Édesapja Bot (született Buchwald) Andor (1881–1959),[6] édesanyja Both Erzsébet (1887–1985),[7] öccse Bot György (1917–1998) biológus, biokémikus.[8]

1932-ben diplomázott színészetből a Színművészeti Főiskolán. Az akadémiáról a miskolci színház szerződtette le, színésznek, rendezőnek, színházi titkárnak és könyvtárosnak egyszerre. 1934. december 31-én feleségül vette pályatársnőjét, Móricz Lilit, Móricz Zsigmond legkisebb leányát, de 1939-ben elváltak.[9]

1934 és 1941 között a Nemzeti Színház rendezője, majd azt követően a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője lett. 1945 után rendezőként és színházvezetőként is tevékenykedett többek között a Magyar Színházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban is. 1945. január 6-án jelentkezett a Nemzeti Színházművészeti Tanácsba, ahová felvételt is nyert. A testület az Izabella téri Magyar Színházat „osztotta rá”, ahol egy tőke nélküli magánszínházba kezdett, de két év után abbahagyta és 1947–1949 között ismét a szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ezúttal azonban mint már igazgató. 1955-ben felkérték az Állami Faluszínház főrendezőjévé, e funkciót 1958-ban már a Madách Színházban látta el, ahol nem sokkal később igazgató is lett. Igazgatása alatt – az 1960-as évek elején – a Madách Színház az ország legjobbja volt, színháztörténeti értékű előadásokat rendezett, mint például G.B. Shaw: Tanner John házassága, Shakespeare: Hamlet, Tennessee Williams: A vágy villamosa, John Milton: Elveszett paradicsom, de a második világháború után először az ő igazgatósága alatt mutatták be Madách Imre : Az ember tragédiája című, és a marxista Lukács György miatt csak évente egy ízben bemutatásra engedett művét ismét.[forrás?] Szintén a nevéhez fűződik sok egyéb mellett egy új, tiszta hangú Bánk bán megrendezése és bemutatása is, a sikerdarabok mellett.

1964-től a Nemzeti Színháznak is igazgatója volt, nyugdíjba annak éléről ment 1971-ben.

Kilencvenedik születésnapján a Színházi Folyóirat hasábjain így köszöntötte őt Koltai Tamás: „Both Béla, a szenvedélyes színházi ember joggal somolyoghat a mai igazgatóínség láttán. Az előadások láttán pedig meg lehet a véleménye – ma is ott van minden premieren. Kivéve a Madách Színházban, az átépített budoár ünnepélyes megnyitójára ugyanis nem engedték be. Nem gyanítom a szokásos impertinenciát, inkább tapintatot látok a gesztusban. Nem akarták, hogy lássa, mi lett a színházából. Úgy is van, jobb ez így. Isten éltessen, Igazgató Úr!”

Életének 92. évében, 2002. február 20-án hunyt el, sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész: 5; rendező: 70 .[10]

Színpadi szerepei

szerkesztés
  • Henrik Ibsen: A vadkacsa....Werle, nagykereskedő
  • Aljosin: Anna őfelsége....Doyen
  • Száraz György: II. Rákóczi Ferenc....Okolicsányi Pál
  • Kazán István: Férfikor
  • Kárpáthy Gyula: A perbefogott diák....Elnök

Rendezései

szerkesztés

Filmjei

szerkesztés

Játékfilmek

szerkesztés

Tévéfilmek

szerkesztés

Színészként

Rendezőként

  • Hókirálynő (1964)
  • A szerelem ára (1967)

Szinkron

Videóklip

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b 2017. október 9., Béla Both, 342499
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-b.htm, 2019. augusztus 27.
  4. ↑ Születése bejegyezve a szerencsi állami akv. 188/1910. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
  5. ↑ Szülei esketési bejegyzése a sárospataki állami akv. 2/1907. fsz. alatt. Apja 1934-ben családnevét Botra változtatta, lásd utólagos bejegyzések rovat. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
  6. ↑ Bot Andor halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 170/1959. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
  7. ↑ Sárospataki ref. egyházközség születési akv. 16/1887. fsz. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
  8. ↑ Kozák, Péter: Both Béla (magyar nyelven). Névpont. (Hozzáférés: 2018. szeptember 30.)
  9. ↑ Esketésük bejegyezve a Budapest IV. ker. állami akv. 280/1934. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
  10. ↑ 2011. április 26-i lekérdezés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Both_Béla&oldid=27573136”