1862
év
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
1862 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1862 |
Ab urbe condita | 2615 |
Bahái naptár | 18 – 19 |
Berber naptár | 2812 |
Bizánci naptár | 7370 – 7371 |
Buddhista naptár | 2406 |
Burmai naptár | 1224 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1854 – 1855 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1917 – 1918 |
Shaka Samvat | 1784 – 1785 |
Holocén naptár | 11862 |
Iráni naptár | 1240 – 1241 |
Japán naptár | 2522 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4558–4559 |
Kopt naptár | 1578 – 1579 |
Koreai naptár | 4195 |
Muszlim naptár | 1278 – 1279 |
Szeleukida naptár | 2173–2174 |
Örmény naptár | 1311 ԹՎ ՌՅԺԱ |
Thai szoláris naptár | 2405 |
Zsidó naptár | 5622 – 5623 |
Évtizedek: 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek
Évek: 1857 – 1858 – 1859 – 1860 – 1861 – 1862 – 1863 – 1864 – 1865 – 1866 – 1867
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- január 24. – Moldva és Havasalföld alkotmányozó gyűlése formálisan kis kikiáltja a két román fejedelemség egyesülését, a Egyesült Román Fejedelemségek létrejöttét.[1]
- február 22. – Jefferson Davis a Konföderáció fővárosában, Richmondban átveszi hat évre szóló elnöki megbízatását.[2]
- április 6–7. – A Shiloh-i csata.[2]
- április 16. – Az Amerikai Konföderációs Államok bevezetik a sorozást. (A 18 és 35 év közötti fehér férfiakat három év szolgálatra kötelezték, az egy évre beállt önkéntesek szolgálati idejét pedig két évvel megnövelték. 1864-ben ez már a 17 és 50 év közötti férfiakra vonatkozott.)
- április 25. – A Konföderáció elveszti New Orleans városát.[2]
- július 1. – Megnyitja kapuit az Orosz Állami Könyvtár.
- július 10. – A Nemzeti Múzeum egyik kiállítási szekrényéből – az 1848-ban feltárt – III. Béla magyar király és első felesége, Châtillon Anna földi maradványait a budavári főtemplom – a Mátyás-templom – szentélye alatti kriptába – két fémkoporsóban – helyezik el.[3]
- szeptember 17. – Antietami csata, melynek végén Robert E. Lee tábornok elveszti hadserege egyharmadát.[2]
- szeptember 23. – II. Radamát és főfeleségét, Rabodo(zanakandriana) királynét Antananarivóban Madagaszkár királyává és királynéjává koronázzák.
- november 3. – Indianapolisban dr. Richard Gatling feltalálja a géppuskát.
- december 11–15. – A fredericksburgi csata.
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- az év folyamán –
- A Havasalföldi és a Moldvai fejedelemség egyesüléséből létrejön a Román Fejedelemség.
- A Porosz Királyság miniszterelnöke Bismarck lett.
- A franciák elfoglalják Kokinkínát, amely francia gyarmattá válik.[4]
Az év témái
szerkesztésSzületések
szerkesztés- február 8. – Ferenczy Károly festőművész († 1917)
- március 2. – Bárkány Mária német drámai színésznő († 1928)
- június 2. – Katona Lajos néprajzkutató, filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1910)
- június 4. – Jekelfalussy Zoltán, a Monarchia utolsó fiumei kormányzója († 1945)
- június 7. – Lénárd Fülöp, Nobel-díjas fizikus († 1947)
- július 17. – Oscar Levertin svéd író, költő, irodalomtörténész, kritikus († 1906)
- augusztus 14. – Henrik porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tengernagya († 1929)
- augusztus 22. – Claude Debussy francia zeneszerző († 1918)
- szeptember 1. – Kövesligethy Radó magyar csillagász, geofizikus, akadémikus († 1934)
- október 19. – Auguste Lumière francia kémikus, a filmművészet és a filmgyártás úttörője († 1954)
- november 4. – Thomán István magyar zongoraművész és zongorapedagógus († 1940)
- november 15. – Gerhart Hauptmann Irodalmi Nobel-díjas német drámaíró († 1946)
- november 26. – Stein Aurél magyar geográfus, régész, orientalista († 1943)
- december 1. – Kégl Sándor orientalista, irodalomtörténész, a magyar iranisztika kiemelkedő alakja, az MTA tagja († 1920)
- december 28. – Kemechey Jenő író, újságíró († 1905)
Halálozások
szerkesztés- január 1. – Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij ukrán matematikus, mechanikus és fizikus (* 1801)
- január 10. – Balassa Konstantin, császári és királyi lovassági őrnagy (* 1792)
- január 18. – John Tyler, az Amerikai Egyesült Államok 10. elnöke (* 1790)
- január 23. – Willem Hendrik de Vriese holland botanikus (* 1806)
- február 7. – František Škroup cseh zenész, zeneszerző, karmester (* 1801)
- február 24. – Bernhard Severin Ingemann, dán író és költő (* 1789)
- március 17. – Franz von Schlik, császári és királyi lovassági tábornok (* 1789)
- március 21. – Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, császári és királyi tábornagy, az 1848–49-es szabadságharc egy időszakában a császári csapatok főparancsnoka (* 1787)
- március 29. – Adler György, zeneszerző, egyházzenész és basszusénekes (* 1789)
- április 21. – Reviczky Ádám, gróf (* 1786)
- augusztus 9. – Narcyz Olizar lengyel politikus, államférfi, író, újságíró, festő (* 1794)
- augusztus 21. – Laval Nugent, császári és királyi tábornagy (* 1777)
- augusztus 27. – Egyed Antal, pécsi egyházmegyei katolikus pap, az MTA levelező tagja, költő (* 1779)
- szeptember 25. – Koháry Mária Antónia, magyar zeneszerzőnő (* 1797)
- november 2. – Báthory Gábor, magyar református lelkész (* 1798)
- november 4. – Bémer László, nagyváradi püspök (* 1784)
- november 9. – Bechtold Fülöp, osztrák császári és királyi altábornagy (* 1787)
- november 13. – Ludwig Uhland, német költő (* 1787)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Moldva és Havasalföld 160 éve egyesült (magyar nyelven). szabadsag.ro, 2022. január 24. (Hozzáférés: 2024. január 31.)
- ↑ a b c d Hahner Péter: Amerikai Konföderációs Államok. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 79-81. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok.– In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 38. oldal, ISBN 978-963-09-8450-8
- ↑ Bene Krisztián: Francia Indokína. A francia gyarmatbirodalom távol-keleti gyöngyszeme. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 110. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1862 témájú médiaállományokat.