iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.m.wikipedia.org/wiki/Újvinga
Újvinga – Wikipédia

Újvinga

falu Romániában, Arad megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 26.

Újvinga (románul: Călugăreni, 1964-ig Vinga Nouă, népiesen Dealul Vinghii vagy Deal, németül Neuwinga vagy Winga an der Marosch) falu Romániában, a Bánátban, Arad megyében.

Újvinga (Călugăreni, Neuwinga)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségFönlak
Rangfalu
KözségközpontFönlak
Irányítószám317127
SIRUTA-kód10854
Népesség
Népesség279 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 21° 11′ 10″46.126340°N 21.186249°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 21° 11′ 10″46.126340°N 21.186249°E
SablonWikidataSegítség

A Maros bal partján, Aradtól tizennégy kilométerre délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

szerkesztés

Magyar, német és korábbi román nevét az anyaközség Vingáról kapta. Hagyományos, informális román nevének jelentése 'domb' ill. 'Vinga dombja'. Ezek nem domborzati alakulatra utalnak, hanem külterületi, intenzív művelésű kertekre (vö. szőlőhegy). Mai román hivatalos nevét nyilvánvalóan a szomszédos hódosbodrogi kolostor szerzetesei ihlették.

Története

szerkesztés

Vingai bolgárok telepítették a várostól távol, a Maros menti földjeikre román szolgákkal, akik ott ártéri növénytermesztést folytattak. Magyarország második katonai felmérésén már szerepel, de telepítésének meg kellett előznie a Maros 1839–1845-ös szabályozását, amely a folyó kanyarulatát holtágként levágta. 1933-ban vált külön Vingától. 1919 és 1954 között árvaház működött benne, amelyet akkor Mácsára helyeztek át. Iskolája 1933-tól 1954-ig volt, amikor a gyermeklétszám csökkenése miatt bezárták. Itt talált új otthonra az 1970-es árvíz által elmosott Óbodrog több családja. Az elnéptelenedő település lakói az aradi piacra görög- és sárgadinnyét termesztettek.[2] 2004-től kezdve fokozatosan újraéled, miután keleti peremén új lakóövezet kezdett kiépülni.

Népessége

szerkesztés
  • 1910-ben 174 lakosából 117 volt román, 46 német és hat szlovák anyanyelvű; 118 ortodox és 56 római katolikus vallású.
  • 1941-ben 203 lakosából 183 volt román és nyolc német.
  • A 2002-es népszámláláskor 239 lakosából 236 fő volt román és három magyar.

Hivatkozások

szerkesztés