normál

See also: normal and Normal

Hungarian

Etymology

From English and German normal.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnormaːl]
• Hyphenation: nor‧mál
• Rhymes: -aːl

Adjective

normál (not comparable)

1. standard
2. normal, ordinary, regular

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	normál	normálok
accusative	normált	normálokat
dative	normálnak	normáloknak
instrumental	normállal	normálokkal
causal-final	normálért	normálokért
translative	normállá	normálokká
terminative	normálig	normálokig
essive-formal	normálként	normálokként
essive-modal	—	—
inessive	normálban	normálokban
superessive	normálon	normálokon
adessive	normálnál	normáloknál
illative	normálba	normálokba
sublative	normálra	normálokra
allative	normálhoz	normálokhoz
elative	normálból	normálokból
delative	normálról	normálokról
ablative	normáltól	normáloktól
non-attributive possessive - singular	normálé	normáloké
non-attributive possessive - plural	normáléi	normálokéi

or (less commonly)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	normál	normálak
accusative	normált	normálakat
dative	normálnak	normálaknak
instrumental	normállal	normálakkal
causal-final	normálért	normálakért
translative	normállá	normálakká
terminative	normálig	normálakig
essive-formal	normálként	normálakként
essive-modal	—	—
inessive	normálban	normálakban
superessive	normálon	normálakon
adessive	normálnál	normálaknál
illative	normálba	normálakba
sublative	normálra	normálakra
allative	normálhoz	normálakhoz
elative	normálból	normálakból
delative	normálról	normálakról
ablative	normáltól	normálaktól
non-attributive possessive - singular	normálé	normálaké
non-attributive possessive - plural	normáléi	normálakéi

Further reading

• normál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN