gyümölcscukor

Hungarian

Etymology

gyümölcs (“fruit”) +‎ cukor (“sugar”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɟymølt͡ʃt͡sukor]
• Hyphenation: gyü‧mölcs‧cu‧kor
• Rhymes: -or

Noun

gyümölcscukor (usually uncountable, plural gyümölcscukrok)

1. (biochemistry) fructose (a monosaccharide ketose sugar, formula C₆H₁₂O₆)

   Synonym: fruktóz

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gyümölcscukor	gyümölcscukrok
accusative	gyümölcscukrot	gyümölcscukrokat
dative	gyümölcscukornak	gyümölcscukroknak
instrumental	gyümölcscukorral	gyümölcscukrokkal
causal-final	gyümölcscukorért	gyümölcscukrokért
translative	gyümölcscukorrá	gyümölcscukrokká
terminative	gyümölcscukorig	gyümölcscukrokig
essive-formal	gyümölcscukorként	gyümölcscukrokként
essive-modal	—	—
inessive	gyümölcscukorban	gyümölcscukrokban
superessive	gyümölcscukron	gyümölcscukrokon
adessive	gyümölcscukornál	gyümölcscukroknál
illative	gyümölcscukorba	gyümölcscukrokba
sublative	gyümölcscukorra	gyümölcscukrokra
allative	gyümölcscukorhoz	gyümölcscukrokhoz
elative	gyümölcscukorból	gyümölcscukrokból
delative	gyümölcscukorról	gyümölcscukrokról
ablative	gyümölcscukortól	gyümölcscukroktól
non-attributive possessive - singular	gyümölcscukoré	gyümölcscukroké
non-attributive possessive - plural	gyümölcscukoréi	gyümölcscukrokéi

Possessive forms of gyümölcscukor
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gyümölcscukrom	gyümölcscukraim
2nd person sing.	gyümölcscukrod	gyümölcscukraid
3rd person sing.	gyümölcscukra	gyümölcscukrai
1st person plural	gyümölcscukrunk	gyümölcscukraink
2nd person plural	gyümölcscukrotok	gyümölcscukraitok
3rd person plural	gyümölcscukruk	gyümölcscukraik