Merag
| Merag | |
 | |
| Merag látképe a Meragi lyukkal. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Cres |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 51557 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 36 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 34″, k. h. 14° 26′ 35″44.976000°N 14.443000°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 34″, k. h. 14° 26′ 35″44.976000°N 14.443000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Merag témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Merag (olaszul: Smergo) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Cres szigetének északkeleti részén, Cres városától 4 km-re északkeletre a sziget keleti partján fekszik. Kompjárat köti össze a Krk szigetén fekvő Valbiskával, a Krkről érkezők itt lépnek Cres szigetére.
Története
[szerkesztés]A településről nyugatra a Szent Bertalan-dombon már a bronzkorban a liburnok erődített települése állt. Az erődítmény a római korban is fennmaradt, majd pásztorlakok álltak ezen a helyen. Később templom épült itt, melynek romjai ma is láthatók. A sziget többi részével együtt 1822-től osztrák uralom alatt állt, majd 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 22, 1910-ben 86 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben mindössze 9 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 22 | 22 | 51 | 42 | 64 | 86 | 0 | 0 | 106 | 84 | 50 | 2 | 0 | 0 | 3 | 9 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu mellett található a Meragi lyuk egy babérfákkal benőtt nagyméretű tektonikus eredetű üreg.
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kis temploma a településtől nyugatra, közvetlenül a Meragi lyuk nyílása alatt található, mellette temető van.
- Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt templomának[4] romjai a falutól nyugatra emelkedő 300 méteres magaslaton állnak. A lelőhely több rétegből áll, ahol az itteni település folytonosságát a bronzkortól és a vaskortól kezdve, a korai és késő ókori korszakokon keresztül lehet nyomon követni. Az őskori erődített település szabálytalan elliptikus alaprajzú, több különböző elrendezésű és irányú sánccal, száraz technika alkalmazásával rakott nagyobb kőtömbökkel. A települést a hellenizmus és az ókor időszakában is használták. Szent Bertalan kápolna egyhajós román stílusú kápolna, félköríves apszissal. Fennmaradt a templom egyik fala a boltív egy részével, amely későbbi gótikus csúcsíves boltozat része lett.
- Egy 18. századi elhagyott pásztorlakásban található a Szent Vid-kápolna.[5] A kápolnát 1486-ban említik, de története során több átalakításon esett át. A nyugati homlokzati fal mellett egy melléképület található, amelyen fennmaradtak a régi konzolok és keskeny nyílások. A kápolna téglából épített dongaboltozattal rendelkezik, korszerűsítése során új tetőszerkezetet kapott. A félköríves szentély, mely egy régebbi, sokszögletű, nagyobb apszis alapjaira épült félkupolával boltozott. A belső térben megmaradt a rusztikus formájú kő keresztelőmedence és az stipese. Tekintettel a román kori apszis sokszögéletű alépítményére a kápolna kora a 6. századra tehető.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2932.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1850.
